HU/SB 4.16.21
21. VERS
- asmai nṛ-pālāḥ kila tatra tatra
- baliṁ hariṣyanti saloka-pālāḥ
- maṁsyanta eṣāṁ striya ādi-rājaṁ
- cakrāyudhaṁ tad-yaśa uddharantyaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
asmai—neki; nṛ-pālāḥ—minden király; kila—bizonyára; tatra tatra—mindenütt; balim—ajándékokat; hariṣyanti—fognak adni; sa—velük; loka-pālāḥ—a félistenekkel; maṁsyante—tekinteni fogják; eṣām—ezeknek a királyoknak; striyaḥ—feleségek; ādi-rājam—az eredeti király; cakra-āyudham—aki a cakra fegyvert viseli; tat—övé; yaśaḥ—hírnév; uddharantyaḥ—viszi.
FORDÍTÁS
A világot járva a királyt a többi uralkodó és a félistenek számtalan ajándékkal halmozzák majd el. Királynőik szintén az eredeti királynak fogják tekinteni őt, aki a buzogány és a cakra jelvényeit tartja kezében, s hírnevéről fognak zengeni, mert épp úgy tisztelik majd, mint az Istenség Legfelsőbb Személyiségét.
MAGYARÁZAT
Ami hírnevét illeti, Pṛthu királyt már az Istenség Legfelsőbb Személyiségének inkarnációjaként ismerték. Az ādi-rājam szó jelentése: „az eredeti király”. Az eredeti király Nārāyaṇa, az Úr Viṣṇu. Az emberek nem tudják, hogy az eredeti király, azaz Nārāyaṇa valóban minden élőlény védelmezője. A Védák megerősítik: eko bahūnāṁ yo vidadhāti kāmān (Kaṭha Upaniṣad 2.2.13). Valójában az Istenség Legfelsőbb Személyisége gondoskodik minden élőlényről. A király, a naradeva az Ő képviselője. Így aztán az élőlények fenntartása érdekében a királynak kötelessége, hogy személyesen ügyeljen arra, hogy mindenki egyformán részesüljön gazdagságban. Ha így tesz, olyan hírnévre tesz szert, mint Nārāyaṇáé. Ahogyan azt a vers megemlíti (tad-yaśaḥ), Pṛthu Mahārāja valóban olyan híres volt, mint az Istenség Legfelsőbb Személyisége, hiszen az Istenség Legfelsőbb Személyiségének hatalmával uralkodott a világ fölött.