HU/SB 4.19.12
12. VERS
- tam atrir bhagavān aikṣat
- tvaramāṇaṁ vihāyasā
- āmuktam iva pākhaṇḍaṁ
- yo ’dharme dharma-vibhramaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—Indra király; atriḥ—a bölcs Atri; bhagavān—a leghatalmasabb; aikṣat—láthatta; tvaramāṇam—nagyon sietett; vihāyasā—a világűrben; āmuktam iva—mint egy felszabadult lélek; pākhaṇḍam—képmutató; yaḥ—aki; adharme—vallástalanságban; dharma—vallás; vibhramaḥ—összetévesztve.
FORDÍTÁS
Indra király felszabadult léleknek álcázta magát, s úgy lopta el a lovat. Öltözete csalás volt, mert álnokul vallásosnak mutatta magát az emberek előtt. Így látta meg őt a világűrben Atri, a nagy bölcs, s mindent megértett.
MAGYARÁZAT
A versben használt pākhaṇḍa szót néha pāṣaṇḍának is ejtik. Mindkét szó arra a képmutatóra utal, aki rendkívül vallásos embernek tünteti fel magát, a valóságban azonban bűnös. Indra sáfrányszínű ruhát öltött, hogy megtévessze az embereket. A sáfrányszínű ruhával sokszor visszaélnek a csalók, akik felszabadult léleknek vagy Isten inkarnációjának adják ki magukat. Így csapják be az embereket. Ahogyan már sokszor említettük, a feltételekhez kötött lélek hajlamos a csalásra, ezért ez a tulajdonság még egy olyan személyben is megtalálható, mint Indra király. Megérthetjük, hogy még Indra király sem szabadult ki az anyagi szennyeződés kötelei közül. A vers ezért az āmuktam iva szavakat használja, ami azt jelenti: „mintha felszabadult lett volna”. A sannyāsī sáfrányszínű ruhája azt adja hírül a világnak, hogy viselője lemondott minden világi dologról, és egyedül az Úr szolgálatának él. Az ilyen bhakta valóban sannyāsī, felszabadult lélek. A Bhagavad-gītāban (BG 6.1) olvashatjuk:
- anāśritaḥ karma-phalaṁ
- kāryaṁ karma karoti yaḥ
- sa sannyāsī ca yogī ca
- na niragnir na cākriyaḥ
„Aki nem ragaszkodik munkájának gyümölcseihez, s kötelessége szerint cselekszik, az az élet lemondott rendjében él. Ő az igazi misztikus, nem a tüzet nem gyújtó és munkáját nem végző.”
Más szóval, aki cselekedeteinek eredményeit felajánlja az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, az valóban sannyāsī és yogī. Képmutató sannyāsīk és yogīk azóta vannak, mióta Pṛthu Mahārāja bemutatta áldozatát, s ezt a csalást rendkívül ostoba módon Indra király kezdte el. Vannak korok, amikor nagyon elterjedt az efféle csalás, s van, amikor nem olyan szembetűnő. Egy sannyāsīnak kötelessége, hogy legyen nagyon elővigyázatos, mert, ahogy azt az Úr Caitanya mondta, sannyāsīra alpa chidra sarva-loke gāya: az emberek a sannyāsī jellemén ékeskedő parányi foltot is felnagyítják (Cc. Madhya 12.51). Az tehát, aki nem elég őszinte és komoly, ne lépjen a sannyāsa rendbe. Senkinek sem szabad ezt az életrendet arra használnia, hogy becsapja a nyilvánosságot. A Kali-korban jobb, ha az ember nem lesz sannyāsī, mert manapság nagyon sok provokációval kell szembenéznie. Csakis a lelki megértés magas szintjén álló, emelkedett személyiségek törekedhetnek arra, hogy a sannyāsa rendbe lépjenek. Nem szabad ezt az életrendet a megélhetés eszközeként vagy valamilyen anyagi célból elfogadni.