HU/SB 4.19.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

atriṇā codito hantuṁ
pṛthu-putro mahā-rathaḥ
anvadhāvata saṅkruddhas
tiṣṭha tiṣṭheti cābravīt


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

atriṇā—a nagy bölcs, Atri által; coditaḥ—bátorítva; hantum—ölni; pṛthu-putraḥ—Pṛthu király fia; mahā-rathaḥ—egy nagy hős; anvadhāvata—követte; saṅkruddhaḥ—nagyon dühösen; tiṣṭha tiṣṭha—várj csak, várj csak; iti—így; ca—szintén; abravīt—mondta.


FORDÍTÁS

Amikor Atri elmondta Pṛthu király fiának, milyen fortélyhoz folyamodott Indra, a király fia bősz haragra gerjedt, s Indra nyomába eredt, hogy megölje. „Állj meg! Állj meg!”    —    kiáltozta.


MAGYARÁZAT

Egy kṣatriya akkor használja a tiṣṭha tiṣṭha szavakat, amikor harcba hívja ellenségét. Harc közben egy kṣatriya nem menekülhet el a csatatérről. Amikor azonban gyáván elfut, s hátat fordít ellenségének, a tiṣṭha tiṣṭha szavakkal hívják csatába. Egy igazi kṣatriya sohasem öli meg hátulról az ellenségét, s nem is fordít hátat a harctéren. A kṣatriya elv és szellem szerint az ember vagy győz, vagy elesik. Indra a mennyek királya volt, kimagasló személyiség, mégis odáig süllyedt, hogy ellopott egy áldozatra szánt lovat. Így aztán a kṣatriya szabályok betartása nélkül elmenekült, Pṛthu fiának pedig a tiṣṭha tiṣṭha szavakkal kellett harcba szólítania.