HU/SB 4.2.21


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


21. VERS

ya etan martyam uddiśya
bhagavaty apratidruhi
druhyaty ajñaḥ pṛthag-dṛṣṭis
tattvato vimukho bhavet


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

yaḥ—aki (Dakṣa); etat martyam—ezt a testet; uddiśya—utalva rá; bhagavati—Śivára; apratidruhi—aki nem irigy; druhyati—irigy; ajñaḥ—a csekély értelműek; pṛthak-dṛṣṭiḥ—a kettősség szemlélete; tattvataḥ—a transzcendentális tudástól; vimukhaḥ—megfosztva; bhavet—válhat.


FORDÍTÁS

Mindazok, akik Dakṣát vélték a legfontosabb személyiségnek, s irigységükben nem törődtek az Úr Śivával, ostobák, s mivel szemléletük a kettősségeken alapszik, elveszítik minden transzcendentális tudásukat.


MAGYARÁZAT

Nandīśvara első átka az volt, hogy mindazok, akik Dakṣa mellé álltak, s ostobán a testükkel azonosították magukat, amiatt, hogy Dakṣa nem ismerte a transzcendentális tudományt, veszítsék el minden transzcendentális tudásukat. Nandīśvara szerint Dakṣa a testével azonosította magát, mint minden materialista, és a testtel kapcsolatos előnyökhöz akart jutni. Rendkívül ragaszkodott a testéhez és mindahhoz, ami kapcsolatban állt vele: feleségéhez, gyermekeihez, otthonához és az ehhez hasonló dolgokhoz, amelyek nem azonosak a lélekkel. Nandīśvara átka ezért úgy szólt, hogy azok, akik Dakṣa pártját fogták, felejtsék el a lélekről szóló transzcendentális tudást, s ezzel együtt az Istenség Legfelsőbb Személyiségéről se tudjanak többé.