HU/SB 4.24.49
49. VERS
- siṁha-skandha-tviṣo bibhrat
- saubhaga-grīva-kaustubham
- śriyānapāyinyā kṣipta-
- nikaṣāśmorasollasat
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
siṁha—egy oroszlán; skandha—vállak; tviṣaḥ—hajtincsek; bibhrat—viselve; saubhaga—szerencsés; grīva—nyak; kaustubham—a gyöngy, amit így neveznek; śriyā—szépség; anapāyinyā—sohasem hanyatló; kṣipta—legyőzve; nikaṣa—az aranyvizsgáló kő; aśma—kő; urasā—a mellkassal; ullasat—csillogó.
FORDÍTÁS
Az Úr vállai olyanok, akár az oroszláné, s örökké csillogó virágfüzérek, nyakláncok és vállpántok díszítik. Mellettük a Kaustubhamaṇi gyöngy is végtelenül szép, az Úr sötét mellét díszítő vonalakkal együtt, amelyeket Śrīvatsának neveznek, s melyek a szerencse istennőjének a jelei. Ragyogásuk túlszárnyalja az aranyvizsgáló kő arany barázdáinak szépségét is, s magánál az aranyvizsgáló kőnél is szépségesebb.
MAGYARÁZAT
Az oroszlán vállaira hulló hullámos sörénye nagyon szép. Az Úrnak olyan vállai voltak, akár egy oroszlánnak, s a nyakában függő lánc, a virágfüzérek és a Kaustubha gyöngysor együtt messze felülmúlták az oroszlán szépségét. Az Úr mellkasát a Śrīvatsa barázdái, a szerencse istennőjének jelei díszítik, s így mellkasa sokkal-sokkal szépségesebb, mint az aranyvizsgáló kő. A fekete, kovaszerű kő — amelyhez aranyat dörzsölnek, hogy megvizsgálják az értékét — mindig nagyon gyönyörű, mert arany vonalak szövik át meg át. Az Úr mellkasa azonban szépségében még ezt a követ is túlszárnyalja.