HU/SB 4.24.47-48


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


47-48. VERSEK

prīti-prahasitāpāṅgam
alakai rūpa-śobhitam
lasat-paṅkaja-kiñjalka-
dukūlaṁ mṛṣṭa-kuṇḍalam
sphurat-kirīṭa-valaya-
hāra-nūpura-mekhalam
śaṅkha-cakra-gadā-padma-
mālā-maṇy-uttamarddhimat


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

prīti—kegyes; prahasita—mosolygó; apāṅgam—oldalra vetett pillantás; alakaiḥ—göndör hajjal; rūpa—szépség; śobhitam—növelték; lasat—csillogó; paṅkaja—a lótusznak; kiñjalka—sáfrány; dukūlam—ruha; mṛṣṭa—csillogó; kuṇḍalam—fülbevalók; sphurat—fényes; kirīṭa—sisak; valaya—karkötők; hāra—nyaklánc; nūpura—bokacsengők; mekhalam—öv; śaṅkha—kagylókürt; cakra—korong; gadā—buzogány; padma—lótuszvirág; mālā—virágfüzér; maṇi—gyöngyök; uttama—első osztályú; ṛddhi-mat—ezek még szebbé teszik.


FORDÍTÁS

Nyílt, kegyes mosolya és a szeme sarkából a bhaktáira vetett pillantása végtelenül csodálatossá teszik. Hullámos fekete haja van, és ruhái, melyek lobognak a szélben, olyanok, akár a lótuszvirágból kirepülő sáfránypor. Csillogó fülbevalója, ragyogó sisakja, karkötői, virágfüzére, bokacsengettyűi, öve és testének többi ékessége a kagylókürttel, a koronggal, a buzogánnyal és a lótuszvirággal együtt megsokszorozzák a mellén viselt Kaustubha gyöngy természetes szépségét.


MAGYARÁZAT

A prahasitāpāṅga szó, amely Kṛṣṇa mosolyára és a szeme sarkából a bhaktáira vetett pillantására utal, különösen a gopīkkal való kapcsolatára vonatkozik. Kṛṣṇa mindig tréfás hangulatban van, amikor fokozza a szerelmi rasa érzéseit a gopīk szívében. A kagylókürtöt, a buzogányt, a korongot és a lótuszvirágot az Úr a kezében is tarthatja, és látható a tenyerén is. A tenyérolvasás szerint a kagylókürt, a buzogány, a lótuszvirág és a korong jele nagy személyiségek tenyerén látható, és különösen az Istenség Legfelsőbb Személyiségére jellemző.