HU/SB 4.26.26
26. VERS
- tan me prasīda suhṛdaḥ kṛta-kilbiṣasya
- svairaṁ gatasya mṛgayāṁ vyasanāturasya
- kā devaraṁ vaśa-gataṁ kusumāstra-vega-
- visrasta-pauṁsnam uśatī na bhajeta kṛtye
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
at—ezért; me—hozzám; prasīda—légy kedves; su-hṛdaḥ—bensőséges barát; kṛta-kilbiṣasya—bűnös tetteket követett el; svairam—függetlenül; gatasya—aki elment; mṛgayām—vadászni; vyasana-āturasya—bűnös vágy hatása alatt; kā—milyen nő; devaram—a férj; vaśa-gatam—irányítása alatt; kusuma-astra-vega—a szerelem istenének nyilával átlőve; visrasta—szétszórt; pauṁsnam—a türelme; uśatī—nagyon gyönyörű; na—soha; bhajeta—megölelné; kṛtye—igaz kötelességként.
FORDÍTÁS
Kedves királynőm! Bűnös vágyaimtól hajtva a megkérdezésed nélkül az erdőbe mentem vadászni. Be kell ismernem, hogy megsértettelek. Ám legbensőségesebb alattvalódként gondolva rám mégis rendkívül elégedettnek kell lenned velem! Valójában nagyon szenvedek, ám Kāmadeva nyila eltalált, s felébredt bennem a vágy. De hol az a szép nő, aki otthagyná vágyakozó férjét, s visszautasítaná, hogy egyesüljön vele?
MAGYARÁZAT
A nő és a férfi egyaránt vágyik a másikra — ez az anyagi lét alapelve. A nők általában igyekeznek szépek lenni, hogy vonzóak legyenek vággyal teli férjük számára. Amikor a vágyakozó férj a feleségéhez közeledik, a feleség kihasználja erőszakos tetteit, s élvezi az életet. Általában amikor egy nőt megtámad egy férfi — akár a férje, akár más —, ez élvezetet okoz neki, mert rendkívül kéjes. Ha tehát az ember megfelelően használja az intelligenciáját, mind az értelem, mind az értelmes ember nagy elégedettséggel élvezi a másik társaságát. A Śrīmad-Bhāgavatam (SB 7.9.45) kijelenti:
- yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tucchaṁ
- kaṇḍūyanena karayor iva duḥkha-duḥkham
A karmīk valódi öröme a nemi élet. Távol otthonuktól látástól vakulásig robotolnak, s hogy fáradságos munkájuk után megpihenjenek, hazamennek, hogy a nemi életet élvezzék. Purañjana király erdei vadászatra ment, s a megfeszített munka után hazatért, hogy a szexuális életet élvezze. Ha egy férfi az otthonától távol lakik, és egy hetet a városban vagy máshol él, a hét végére nagyon vágyik rá, hogy hazamenjen, és a feleségével töltse az éjszakát. Ezt megerősíti a Śrīmad-Bhāgavatam: yan maithunādi-gṛhamedhi-sukhaṁ hi tuccham. A karmīk csupán azért, hogy nemi életet élhessenek, nagyon keményen dolgoznak. A modern emberi társadalom egyedül azzal járult hozzá a materialista életmód tökéletesítéséhez, hogy számtalan formában utat engedett a korlátlan nemi életnek. Ezt nagyon jól láthatjuk a nyugati világban.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Negyedik Énekének huszonhatodik fejezetéhez, melynek címe: „Purañjana király vadászni indul az erdőbe, és felesége megharagszik rá”.