HU/SB 4.27.23
23. VERS
- tato vihata-saṅkalpā
- kanyakā yavaneśvaram
- mayopadiṣṭam āsādya
- vavre nāmnā bhayaṁ patim
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tataḥ—ezután; vihata-saṅkalpā—kudarcot vallva eltökélt szándékában; kanyakā—az Idő leánya; yavana-īśvaram—az érinthetetlenek királyának; mayā upadiṣṭam—általam javasolt; āsādya—megközelítve; vavre—elfogadta; nāmnā—nevű; bhayam—Félelem; patim—férjéül.
FORDÍTÁS
Miután ezzel csalódást okoztam neki, az engedélyemmel a yavanák királyához ment, akit Bhayának, Félelemnek hívtak, s őt választotta férjéül.
MAGYARÁZAT
Śrī Nārada Muni a legtökéletesebb vaiṣṇava, ezért mindig jót akar másoknak, még annak is, aki megátkozza. Noha visszautasította Kālakanyāt, az Idő leányát, mégis az oltalmába vette. Kālakanyānak természetesen senki sem tudott menedéket adni, ám egy vaiṣṇava gondoskodik arról, hogy még egy ilyen szerencsétlen leány is menedékre találjon valahol. Amikor jarā, az öregkor támadásba lendül, mindenki sorvadni kezd, és állapota leromlik. Nārada Muni ezzel a tettével egyszerre menedéket adott Kālakanyānak, s visszaverte a közönséges karmīk támadását. Ha valaki követi Nārada Muni utasításait, számára e nagy vaiṣṇava kegyéből a félelem (bhaya) óceánjának hamarosan nyoma sem marad.