HU/SB 4.27.30


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


30. VERS

prajvāro ’yaṁ mama bhrātā
tvaṁ ca me bhaginī bhava
carāmy ubhābhyāṁ loke ’sminn
avyakto bhīma-sainikaḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

prajvāraḥ—Prajvāra nevű; ayam—ez; mama—enyém; bhrātā—fivér; tvam—téged; ca—is; me—enyém; bhaginī—húg; bhava—válik; carāmi—menni fogok; ubhābhyām—mindkettőtök által; loke—a világon; asmin—ez; avyaktaḥ—anélkül, hogy megnyilvánulna; bhīma—veszélyes; sainikaḥ—katonákkal.


FORDÍTÁS

A yavanák királya így folytatta: Ez itt a bátyám, Prajvāra, téged pedig most húgomnak fogadlak. Veszélyes katonáimmal együtt arra foglak használni benneteket, hogy észrevétlenül cselekedjetek ebben a világban.


MAGYARÁZAT

Kālakanyāt Nārada Muni küldte Yavana-rājához, hogy a felesége legyen, de ahelyett, hogy feleségül vette volna, Yavana-rāja a húgául fogadta. Akik nem követik a Védák elveit, azok a szexuális életben sem tartják magukat a korlátokhoz, s így néha nem haboznak nemi életet élni még a testvérükkel sem. Ebben a Kali-korban számtalan példa van az efféle vérfertőzésre. Noha Yavana-rāja teljesítette Nārada Muni kérését, hogy kimutassa tiszteletét iránta, mégis a tiltott nemi életre gondolt. Ennek az volt az oka, hogy a yavanák és a mlecchák királya volt.

A prajvāraḥ szó nagyon fontos, mert azt jelenti, „a láz, melyet az Úr Viṣṇu küldött”. Ez a láz mindig negyvenkét fokos    —    ez az a hőmérséklet, amelyen az ember meghal. A mlecchák és a yavanák királya megkérte az Idő leányát, Kālakanyāt, hogy legyen a húga. Nem kellett feleségül vennie, mert a yavanák és a mlecchák nem tesznek semmi különbséget, ha a nemi életről van szó. Lehet valaki látszatra leánytestvér, anya vagy leány, mégis nemi életet élnek vele. Yavana-rāja bátyja Prajvāra volt, Kālakanyā pedig a tehetetlenség. Yavana-rāja katonáival összefogva    —    a nem higiénikus körülményekkel, a tiltott nemi élettel és végül a magas lázzal, ami halált okoz az embernek    —,    megerősödve képesek lesznek majd szétzúzni a materialista életmódot. Ezzel kapcsolatban fontos gondolat, hogy Nārada ellenállt jarā, a tehetetlenség támadásainak, s követőjét vagy a tiszta bhaktákat sem támadhatja meg jarā, a pusztító erő.


Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Negyedik Énekének huszonhetedik fejezetéhez, melynek címe: „Caṇḍavega megtámadja Purañjana király városát. Kālakanyā tulajdonságai”.