HU/SB 4.28.3
3. VERS
- kāla-kanyāpi bubhuje
- purañjana-puraṁ balāt
- yayābhibhūtaḥ puruṣaḥ
- sadyo niḥsāratām iyāt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
kāla-kanyā—Kāla leánya; api—is; bubhuje—birtokba vette; purañjana-puram—Purañjana városát; balāt—erővel; yayā—aki által; abhibhūtaḥ—elárasztva; puruṣaḥ—egy személy; sadyaḥ—azonnal; niḥsāratām—használhatatlan; iyāt—kap.
FORDÍTÁS
Kālakanyā a veszedelmes katonák segítségével lassanként Purañjana városának minden lakóját megtámadta, akik ettől valamennyien magatehetetlenekké váltak.
MAGYARÁZAT
Az ember életének keserves végén, amikor az öregség tehetetlensége támadja meg, már semmire sem tudja többé használni a testét. A védikus nevelés elvei szerint a fiúkat a brahmacarya folyamatában kell képezni, ami azt jelenti, hogy teljes elfoglaltságot kell nekik adni az Úr szolgálatában, és semmiképpen sem szabad nőkkel társulniuk. Amikor egy fiú fiatalemberré érik, húsz-huszonöt évesen megházasodik. Ha a megfelelő korban nősül meg, azonnal egészséges, erős fiakat tud nemzeni. Mostanában növekszik a leánygyermekek száma, mert a férfiak szexuálisan nagyon gyengék. Fiú akkor születik, ha a férfi szexuálisan erősebb, mint a feleség, míg ha a nő az erősebb, akkor leánygyermek születik. Emiatt tehát a brahmacarya rendszerének követése alapvető fontosságú, ha valaki fiúgyermeket szeretne, amikor megházasodik. Amikor az ember betölti az ötvenedik életévét, fel kell hagynia a családi élettel. Addigra a gyermekének fel kell nőnie, hogy rábízhassa a családi kötelességeket. A férj és a feleség ekkor útnak indulhat, hogy visszavonult életet éljen, és ellátogasson a különféle zarándokhelyekre. Amikor mind a férj, mind a feleség elveszíti ragaszkodását a család és az otthon iránt, a feleség hazatér. Felnőtt gyermekei gondoskodnak róla, és távol marad a család ügyeitől. A férj aztán a sannyāsa rendbe lép, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyiségét szolgálja.
Ez a tökéletes civilizáció. Az emberi élet legfontosabb feladata Isten megvalósítása. Ha valaki nem képes élete első pillanatától kezdve gyakorolni a Kṛṣṇa-tudatot, akkor tanítani kell, hogy az élet keserves végén el tudja fogadja ezeket az elveket. Sajnos azonban még a gyermekeket sem erre nevelik, és az emberek még az életük végén sem tudnak lemondani a családi életről. Ez történik Purañjana városában, ahogyan azt ezek a versek képletesen leírják.