HU/SB 4.28.32
32. VERS
- agastyaḥ prāg duhitaram
- upayeme dhṛta-vratām
- yasyāṁ dṛḍhacyuto jāta
- idhmavāhātmajo muniḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
agastyaḥ—Agastya, a nagy szent; prāk—első; duhitaram—lányát; upayeme—feleségül vette; dhṛta-vratām—fogadalmat tett; yasyām—akin keresztül; dṛḍhacyutaḥ—Dṛḍhacyuta nevű; jātaḥ—született; idhmavāha—Idhmavāha nevű; ātma-jaḥ—fiú; muniḥ—a nagy szent.
FORDÍTÁS
A nagy szent, Agastya feleségül vette Malayadhvaja, az Úr Kṛṣṇa jól ismert bhaktája elsőszülött lányát. Tőle született egy fiú, Dṛḍhacyuta, akinek szintén volt egy fia, akit Idhmavāhának neveztek.
MAGYARÁZAT
Az Agastya Muni név nagyon fontos. Agastya Muni az elmét képviseli. Az agastya szó arra utal, hogy az érzékek nem működnek függetlenül, a muni szó pedig „elmé”-t jelent. Az elme minden érzék központja, és ezért az érzékek nem működhetnek az elmétől függetlenül. Ha az elme elfogadja a bhakti kultuszt, odaadó szolgálatot végez. A bhakti kultusz (bhakti-latā) Malayadhvaja elsőszülött lánya, és ahogy korábban olvashattuk, szeme mindig Kṛṣṇán függ (asitekṣanām). Az ember nem végezhet bhaktit egyetlen félistennek sem. Bhaktit csak Viṣṇunak lehet végezni (śravaṇaṁ kīrtanaṁ viṣṇoḥ). A māyāvādīk azt hiszik, hogy az Abszolút Igazságnak nincsen formája, ezért azt mondják, hogy a bhakti szót bármilyen imádatra lehet alkalmazni. Ha ez így volna, a bhakta elképzelhetne bármilyen félistent vagy isteni formát, és imádhatná. Ez azonban nem így van. Az igazság az, hogy a bhaktit csakis az Úr Viṣṇura és kiterjedéseire lehet alkalmazni. Ezért a bhakti-latā egy dṛḍha-vrata, nagy fogadalom, mert amikor az elme teljesen elmerül az odaadó szolgálatban, az elme nem bukik el. Ha valaki más utakon próbál fejlődni — a karma-yoga vagy a jñāna-yoga útján —, el fog bukni, ám ha állhatatosan végzi a bhaktit, akkor sohasem esik le.
A bhakti-latából Dṛḍhacyuta született, Dṛḍhacyutától pedig a következő fiú, Idhmavāha. Az idhma-vāha szó olyan valakire utal, aki áldozathoz való tüzifát visz a lelki tanítómesternek, amikor elé járul. A lényeg az, hogy a bhakti-latā, az odaadás kultusza megszilárdítja az élőlényt lelki helyzetében. Aki így megállapodik, az sohasem bukik el, és olyan gyermekeket nemz, akik szigorúan követik a śāstrák elveit. A Védákban ez áll:
- tad-vijñānārthaṁ sa gurum evābhigacchet
- samit-pāṇiḥ śrotriyaṁ brahma-niṣṭham
Az odaadó szolgálat láncolatában az avatottak szigorúan követik a védikus szentírások elveit.