HU/SB 4.30.43
43. VERS
- maitreya uvāca
- iti pracetobhir abhiṣṭuto hariḥ
- prītas tathety āha śaraṇya-vatsalaḥ
- anicchatāṁ yānam atṛpta-cakṣuṣāṁ
- yayau sva-dhāmānapavarga-vīryaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
maitreyaḥ uvāca—Maitreya mondta; iti—így; pracetobhiḥ—a Pracetāk által; abhiṣṭutaḥ—dicsőítve; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; prītaḥ—elégedetté válva; tathā—így; iti—ekképpen; āha—mondta; śaraṇya—a meghódolt lelkeknek; vatsalaḥ—szeretetteljes; anicchatām—nem vágyva; yānam—távozása; atṛpta—nem elégedett; cakṣuṣām—szemeik; yayau—távozott; sva-dhāma—saját hajlékára; anapavarga-vīryaḥ—kinek hatalmát sosem győzik le.
FORDÍTÁS
A nagy bölcs, Maitreya folytatta: Kedves Vidurám! Miután a Pracetāk így szóltak az Istenség Legfelsőbb Személyiségéhez, a meghódolt lelkek védelmezőjéhez, és ekképpen imádták Őt, az Úr így válaszolt: „Teljesüljön mindaz, amiért imádkoztatok!” E szavakkal szólt a legyőzhetetlen hatalmú Istenség Legfelsőbb Személyisége, és távozott. A Pracetāk nem akartak elválni Tőle, hiszen nem tudtak betelni látványával.
MAGYARÁZAT
Az anapavarga-vīryaḥ szó fontos ebben a versben. Az ana szó jelentése „nélkül”, pavarga azt jelenti, hogy „a materialista életmód”, vīrya pedig „erő”-t jelent. Az Istenség Legfelsőbb Személyiségének erejét hat alapvető fenséges jellemző alkotja, amelyeknek egyike a lemondás. A Pracetāk addig akarták nézni az Urat, míg teljesen elégedetté nem válnak, az Úr azonban távozott. Śrīla Jīva Gosvāmī szerint ez számtalan másik bhaktája iránti kedvességének a megnyilvánítása. Noha vonzódott a Pracetāk társaságához, mégis távozott. Ez lemondását mutatja meg. Ezt a lemondást nyilvánította ki az Úr Caitanya Mahāprabhu is, amikor Advaita Prabhuval maradt, miután a sannyāsa rendbe lépett. Valamennyi bhakta azt akarta, hogy maradjon még néhány napig, az Úr Caitanya azonban gondolkodás nélkül távozott. A végkövetkeztetés az, hogy bár a Legfelsőbb Úr végtelenül kedves bhaktáihoz, nem ragaszkodik senkihez sem. Egyformán kedves számtalan bhaktájához szerte a teremtésben.