HU/SB 4.30.44
44. VERS
- atha niryāya salilāt
- pracetasa udanvataḥ
- vīkṣyākupyan drumaiś channāṁ
- gāṁ gāṁ roddhum ivocchritaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezután; niryāya—miután kijöttek; salilāt—a vízből; pracetasaḥ—a Pracetāk; udanvataḥ—a tengernek; vīkṣya—megfigyelve; akupyan—nagyon dühösek lettek; drumaiḥ—a fák által; channām—befedett; gām—a világ; gām—a mennyei bolygók; roddhum—akadályozni; iva—mintha; ucchritaiḥ—nagyon magas.
FORDÍTÁS
Ezek után a Pracetāk mind kijöttek a tenger vizéből. A szárazföldre érve azt látták, hogy a fák hatalmasra nőttek, mintha el akarnák zárni az utat a mennyei bolygók felé, s az egész Földet beborították. A Pracetākat elöntötte a düh.
MAGYARÁZAT
Prācīnabarhiṣat király előbb hagyta el birodalmát, minthogy fiai visszatértek volna lemondásaik és vezekléseik végzéséből. Fiait, a Pracetākat az Istenség Legfelsőbb Személyisége arra utasította, hogy jöjjenek ki a vízből, és menjenek apjuk birodalmába, hogy gondját viseljék az országnak. Amikor azonban kijöttek a szárazföldre, azt látták, hogy a király távollétében minden elvadult. Először azt vették észre, hogy nem terem gabona, és senki sem műveli a földeket. A világot szinte teljesen elborították a hatalmasra nőtt fák, mintha csak eltökélték volna, hogy megakadályozzák, hogy az emberek a mennyei birodalmak elérése érdekében a világűrbe mehessenek. A Pracetāk nagyon dühbe gurultak, amikor mindezt meglátták. Azt akarták, hogy a föld tisztuljon meg, s teremjen újra.
Az, hogy a dzsungelek és a fák vonzzák a felhőket és az esőt, nem igaz, hiszen láthatjuk, hogy a tengerre ugyanúgy hullik eső. Az emberi lények a föld felszínén bárhol megélhetnek, ha megszüntetik a dzsungeleket, és a földet mezőgazdasági célokra átalakítják. Tarthatnak teheneket, s így minden gazdasági problémájuk megoldódik. Az embernek csak azért kell dolgoznia, hogy gabonát termeljen és vigyázzon a tehenekre, s a dzsungelekben növő fákból kunyhókat építhet. Így lehet megoldani az emberiség gazdasági gondjait. Jelenleg számtalan megműveletlen föld van mindenhol a világon. Ha ezeket megfelelően használnák ki, nem lenne élelemhiány. Ami pedig az esőt illeti, a yajña végzése az, ami előidézi. A Bhagavad-gītāban ez áll (BG 3.14):
- annād bhavanti bhūtāni
- parjanyād anna-sambhavaḥ
- yajñād bhavati parjanyo
- yajñaḥ karma-samudbhavaḥ
„Mindenki teste gabonaféléken él, melyek az esőből származnak. Az eső a yajña (áldozat) végzéséből ered, a yajña pedig az előírt kötelességekből születik.” Az áldozatok végzésének köszönhetően lesz elegendő eső és termés az ember számára.