HU/SB 4.5.11


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


11. VERS

amarṣayitvā tam asahya-tejasaṁ
manyu-plutaṁ durnirīkṣyaṁ bhru-kuṭyā
karāla-daṁṣṭrābhir udasta-bhāgaṇaṁ
syāt svasti kiṁ kopayato vidhātuḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

amarṣayitvā—miután feldühítették; tam—őt (az Úr Śivát); asahya-tejasam—elviselhetetlen ragyogással; manyu-plutam—dühösen; durnirīkṣyam—lehetetlen ránézni; bhru-kuṭyā—szemöldökének mozdulatával; karāla-daṁṣṭrābhiḥ—félelmetes fogaival; udasta-bhāgaṇam—szétszórva az égitesteket; syāt—ott kell lennie; svasti—jó szerencsének; kim—hogyan; kopayataḥ—feldühíteni (az Úr Śivát); vidhātuḥ—Brahmānak.


FORDÍTÁS

A hatalmas, fekete alak kivillantotta félelmetes fogait. Szemöldökének egyetlen rándításával széjjelszórta az égitesteket az égen, és beborította őket erős, átható ragyogásával. Dakṣa bűne miatt még apja, az Úr Brahmā sem menekülhetett el a düh hatalmas megnyilvánulása elől.