HU/SB 4.7.39
39. VERS
- jagad-udbhava-sthiti-layeṣu daivato
- bahu-bhidyamāna-guṇayātma-māyayā
- racitātma-bheda-mataye sva-saṁsthayā
- vinivartita-bhrama-guṇātmane namaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
jagat—az anyagi világ; udbhava—teremtés; sthiti—fenntartás; layeṣu—a megsemmisülésben; daivataḥ—sors; bahu—sok; bhidyamāna—sokféle; guṇayā—az anyagi kötőerők által; ātma-māyayā—az Úr anyagi energiája által; racita—létrehozott; ātma—az élőlényekben; bheda-mataye—akik a különféle hajlamokat létrehozták; sva-saṁsthayā—belső energiája által; vinivartita—megállít; bhrama—kölcsönhatás; guṇa—az anyagi kötőerőknek; ātmane—Neki, személyes formájában; namaḥ—hódolat.
FORDÍTÁS
Tiszteletteljes hódolatunkat ajánljuk a Legfelsőbbnek, aki változatos megnyilvánulásokat hozott létre, és azokat az anyagi világ három kötőerejének varázsa alá rendelte, hogy megteremtse, fenntartsa és megsemmisítse őket. Ő Maga nem áll a külső energia irányítása alatt. Személyes formájában teljesen mentes az anyagi kötőerők különféle megnyilvánulásaitól és a hamis azonosítás illúziójától.
MAGYARÁZAT
A vers két dologról ír: az anyagi világ teremtéséről, fenntartásáról és megsemmisítéséről, valamint az Úr saját lelki birodalmáról. Az Úr lelki világát, Isten országát szintén tulajdonságok jellemzik. Megtudhatjuk, hogy Goloka az Ő személyes lakhelye, amelyet szintén adott természet jellemez, ez azonban nem oszlik teremtésre, fenntartásra és megsemmisülésre. A külső energiában a három minőség, azaz kötőerő kölcsönhatása teszi lehetővé a dolgok létrejöttét, fennmaradását és megsemmisülését. De a lelki világban, Isten birodalmában nincs ilyen jelenség, mert minden örök, tudatos és gyönyörteli. Vannak olyan filozófusok, akik félreértik az Istenség Személyisége anyagi világbeli megjelenését. Azt gondolják, hogy amikor az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenik, akkor a három kötőerő hatása alatt áll, akár az összes többi élőlény, amely ebbe az anyagi világba kerül. Tévednek. Ahogyan ez a vers érthetően kijelenti (sva-saṁsthayā), az Úr belső energiája révén az anyagi kötőerők fölött áll. A Bhagavad-gītāban az Úr szintén azt mondja, hogy „belső energiám révén jelenek meg”. A belső és a külső energia egyaránt a Legfelsőbb irányítása alatt áll, Ő tehát nem kerülhet egyiknek az irányítása alá sem. Éppen ellenkezőleg: mindent Ő irányít. Hogy megnyilvánítsa transzcendentális nevét, formáját, természetét, kedvteléseit és minden mást, ami Hozzá tartozik, belső energiáját készteti működésre. A külső energia változatossága következtében sok olyan félisten nyilvánul meg, akik az egyes kötőerőket képviselik, például Brahmā és az Úr Śiva, s az emberek saját anyagi tulajdonságaiknak megfelelően vonzódnak ezekhez a félistenekhez. Amikor azonban valaki transzcendentálissá válik, vagyis az anyagi kötőerők fölé emelkedik, akkor megingathatatlanul imádja a Legfelsőbb Személyiséget. Ezt a tényt magyarázza meg a Bhagavad-gītā: mindazok, akik az Úr szolgálatát végzik, már felülemelkedtek a három anyagi kötőerő változatosságán és kölcsönhatásain. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a feltételekhez kötött lelkeket az energiákat változatossá tévő anyagi kötőerők működése és visszahatásai húzzák. A lelki világban azonban egyedül a Legfelsőbb Urat imádják, senki mást.