HU/SB 4.8.15
Śrīmad-Bhāgavatam - Negyedik Ének - NYOLCADIK FEJEZET: Dhruva Mahārāja elhagyja otthonát, és az erdőbe vonul
Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada
15. VERS
- taṁ niḥśvasantaṁ sphuritādharoṣṭhaṁ
- sunītir utsaṅga udūhya bālam
- niśamya tat-paura-mukhān nitāntaṁ
- sā vivyathe yad gaditaṁ sapatnyā
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tam—őt; niḥśvasantam—szaporán levegő után kapkodva; sphurita—remegve; adhara-oṣṭham—felső és alsó ajka; sunītiḥ—Sunīti királynő; utsaṅge—ölébe; udūhya—emelte; bālam—fiát; niśamya—miután meghallgatta; tat-paura-mukhāt—az ott lakók szájából; nitāntam—minden leírást; sā—ő; vivyathe—szomorú lett; yat—az, amit; gaditam—beszélt; sa-patnyā—a másik feleség.
FORDÍTÁS
Amikor Dhruva Mahārāja anyjához ért, ajkai remegtek dühében, s keservesen sírt. Sunīti királynő azonnal az ölébe vette fiát, a palota lakói pedig, akik fültanúi voltak Suruci durva szavainak, mindent részletesen elmeséltek neki. Sunītit is elöntötte a fájdalom.