HU/SB 4.8.51
51. VERS
- smayamānam abhidhyāyet
- sānurāgāvalokanam
- niyatenaika-bhūtena
- manasā varadarṣabham
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
smayamānam—az Úr mosolya; abhidhyāyet—az ember meditáljon Rajta; sa-anurāga-avalokanam—aki nagy szeretettel néz bhaktáira; niyatena—ily módon, rendszeresen; eka-bhūtena—nagy figyelemmel; manasā—az elmével; vara-da-ṛṣabham—meditáljunk a legnagyobb áldásadón.
FORDÍTÁS
Az Úr mindig mosolyog, s a bhaktának állandóan látnia kell Őt ebben a formában, amint végtelenül kegyesen bhaktájára pillant. Ily módon nézze a meditáló az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, aki minden áldást megad.
MAGYARÁZAT
A niyatena szó nagyon fontos ezzel kapcsolatban, mert azt jelzi, hogy úgy kell meditálnunk, ahogyan azt az előbbiekben megtudtuk. Nem szabad egy kitalált folyamat segítségével meditálnunk az Istenség Legfelsőbb Személyiségén, hanem követnünk kell a hiteles śāstrákat és szaktekintélyeket. Ezzel az előírt módszerrel mindaddig gyakorolhatjuk a meditációt az Úron, amíg meg nem szilárdulunk annyira, hogy örökké az Úr formájára gondolva transzban maradunk. A vers az eka-bhūtena szót használja, ami azt jelenti, hogy „nagy figyelemmel és koncentrációval”. Ha valaki az Úr testi vonásainak leírásaira koncentrál, sohasem fog leesni.