HU/SB 4.9.2


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


2. VERS

sa vai dhiyā yoga-vipāka-tīvrayā
hṛt-padma-kośe sphuritaṁ taḍit-prabham
tirohitaṁ sahasaivopalakṣya
bahiḥ-sthitaṁ tad-avasthaṁ dadarśa


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

saḥ—Dhruva Mahārāja; vai—szintén; dhiyā—meditációval; yoga-vipāka-tīvrayā—a yoga érett szintű megvalósítása következtében; hṛt—a szív; padma-kośe—lótuszán; sphuritam—megnyilvánult; taḍit-prabham—ragyogó, mint a villám; tirohitam—eltűnve; sahasā—hirtelen; eva—szintén; upalakṣya—megfigyelve; bahiḥ-sthitam—kívül van; tat-avastham—ugyanabban a helyzetben; dadarśa—láthatta.


FORDÍTÁS

Az Úr, aki olyan ragyogó volt, mint a villám, s akiben Dhruva Mahārāja a yoga érett szintjén meditációja során teljesen elmerült, hirtelen eltűnt. Dhruvát ez megzavarta, s meditációja megszakadt. Amint azonban kinyitotta szemét, látta, hogy az Istenség Legfelsőbb Személyisége áll előtte, ugyanúgy, ahogy a szívében is látta.


MAGYARÁZAT

Dhruva Mahārāja fejlett szintet ért el a meditációs yogában, ezért állandóan látta az Istenség Személyiségét a szívében. Amikor azonban a Legfelsőbb Személyiség hirtelen eltűnt a szívéből, azt hitte, elvesztette Őt. Rendkívül zavarba jött, ám amikor kinyitotta szemét és megszakította meditációját, az Úrnak ugyanazt a formáját látta maga előtt. A Brahma-saṁhitā (5.38) azt mondja: premāñjana-cchurita-bhakti-vilocanena. A szentek, akikben az odaadó szolgálat felébresztette az Isten iránti szeretetet, örökké látják az Úr transzcendentális Śyāmasundara formáját. Az Úrnak ez a Śyāmasundara formája a bhakta szívében nem a képzelet szüleménye. Amikor a bhakta érett szintre jut el odaadó szolgálatának végzésében, szemtől szemben látja ugyanazt a Śyāmasundarát, akire odaadó szolgálatának egész folyamata során gondolt. A Legfelsőbb Úr abszolút, ezért a bhakta szívében élő forma, az Úr templomi formája és eredeti formája Vaikuṇṭhán, Vṛndāvana-dhāmában egy és ugyanaz, nem különbözik egymástól.