HU/SB 5.1.24
24. VERS
- atha ca duhitaraṁ prajāpater viśvakarmaṇa upayeme barhiṣmatīṁ nāma tasyām u ha vāva ātmajān ātma-samāna-śīla-guṇa-karma-rūpa-vīryodārān daśa bhāvayām babhūva kanyāṁ ca yavīyasīm ūrjasvatīṁ nāma.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
atha—ezután; ca—szintén; duhitaram—a leánya; prajāpateḥ—a népesség szaporításával megbízott prajāpatik egyikének; viśvakarmaṇaḥ—Viśvakarmānak nevezett; upayeme—feleségül vette; barhiṣmatīm—Barhiṣmatīt; nāma—nevezett; tasyām—benne; u ha—ahogy ünneplik; vāva—csodálatos; ātma-jān—fiak; ātma-samāna—pontosan olyanok, mint ő; śīla—jellem; guṇa—tulajdonság; karma—tettek; rūpa—szépség; vīrya—hősiesség; udārān—akinek nagylelkűsége; daśa—tíz; bhāvayām babhūva—nemzett; kanyām—leányt; ca—szintén; yavīyasīm—a legfiatalabb; ūrjasvatīm—Ūrjasvatī; nāma—nevű.
FORDÍTÁS
Priyavrata Mahārāja feleségül vette Barhiṣmatīt, Viśvakarmā prajāpati leányát. Tíz fiat nemzett neki, akik a szépség, a jellem, a nagylelkűség és a többi tulajdonság tekintetében nem maradtak el mögötte. Egy leánya is született, aki a legfiatalabb volt közöttük, s akit Ūrjasvatīnak hívtak.
MAGYARÁZAT
Priyavrata Mahārāja nemcsak azzal tett eleget az Úr Brahmā utasításának, hogy vállalta az uralkodással járó kötelességeket, de feleségül vette Barhiṣmatīt, Viśvakarmā, az egyik prajāpati leányát is. Priyavrata Mahārāja tökéletesen jártas volt a transzcendentális tudományban, ezért megtehette volna, hogy hazatér, és brahmacārīként látja el az uralkodói feladatokat. Ehelyett azonban amikor visszatért, és a családi élet kötelékébe lépett, meg is nősült. Az elv az, hogy ha valakiből gṛhastha lesz, akkor tökéletesen kell élnie ebben a rendben, ami azt jelenti, hogy békésen, feleségével és gyermekeivel él. Amikor Caitanya Mahāprabhu első felesége meghalt, anyja arra kérte, hogy házasodjon meg újra. Húsz éves volt akkor, és huszonnégy évesen akart a sannyāsa rendbe lépni, anyja kérésére mégis megnősült. „Amíg gṛhastha vagyok — mondta az anyjának —, addig kell, hogy legyen egy feleségem, hiszen a gṛhastha élet nem csupán azt jelenti, hogy egy házban lakom. Az igazi családos élet azt jelenti, hogy egy feleséggel együtt élek egy házban.”
Ebben a versben három nagyon fontos szóval találkozunk: u ha vāva. Ezek a szavak csodálkozást fejeznek ki. Priyavrata Mahārāja fogadalmat tett a lemondásra, ám az, hogy megnősült és gyermekeket nemzett, egyáltalán nem fér össze a lemondás útjával; ezek az élvezet útjának tettei. Rendkívül meglepő volt tehát, hogy Priyavrata Mahārāja, aki a lemondás útját járta, most az élvezet útjára tért.
Néha bírálat ér, mert annak ellenére, hogy sannyāsī vagyok, részt veszek tanítványaim esküvői szertartásain. El kell azonban mondanom, hogy mivel mi indítottuk útjára a Kṛṣṇa-tudatos közösséget, és mivel az emberi társadalomban szükség van ideális házasságokra, az ideális társadalom alapjainak lefektetése érdekében részt kell vennünk néhány esküvőn, noha a lemondás útját járjuk. Ez megdöbbentő lehet azok számára, akik nem sokat törődnek a daiva-varṇāśrama, a négy társadalmi és négy lelki rend transzcendentális rendszerének megalapozásával. Śrīla Bhaktisiddhānta Sarasvatī Ṭhākura azonban vissza akarta állítani a daiva-varṇāśramát. A daiva-varṇāśramában a társadalmi helyzet nem függhet a születéstől, mivel a Bhagavad-gītā szerint a meghatározó tényezők a guṇa és a karma, az ember tulajdonságai és munkája. Ezt a daiva-varṇāśramát kell létrehoznunk az egész világon, hogy tökéletesítsük a társadalmat, hogy az Kṛṣṇa-tudatossá válhasson. Az ostoba bírálók talán megdöbbennek, ám mindez a Kṛṣṇa-tudatos társadalom feladatai közé tartozik.