HU/SB 5.1.40
40. VERS
- bhū-saṁsthānaṁ kṛtaṁ yena
- sarid-giri-vanādibhiḥ
- sīmā ca bhūta-nirvṛtyai
- dvīpe dvīpe vibhāgaśaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
bhū-saṁsthānam—a föld helyzete; kṛtam—tette; yena—aki által; sarit—folyók által; giri—dombok és hegyek által; vana-ādibhiḥ—erdők és egyebek által; sīmā—határok; ca—szintén; bhūta—különféle nemzeteknek; nirvṛtyai—hogy beszüntessék a harcot; dvīpe dvīpe—a különféle szigeteken; vibhāgaśaḥ—külön.
FORDÍTÁS
„Hogy véget vessen a civakodásnak az emberek között, Priyavrata Mahārāja határokat húzott a folyók, a hegyek és az erdők mentén, hogy senki se lépjen más birtokára.”
MAGYARÁZAT
Priyavrata Mahārāja államokat jelölt ki, s példáját még ma is követik. A vers szerint a különféle embereknek különféle helyeken kell élniük, ezért a folyókkal, az erdőkkel és a hegyekkel földterületeket kell körülhatárolni számukra, melyeket itt szigeteknek neveznek. Erről Pṛthu Mahārājával kapcsolatban is olvashattunk, aki apjának halott testéből született meg a nagy bölcsek ügyességének köszönhetően. Pṛthu Mahārāja apja végtelenül bűnös volt, ezért halott testéből először egy Niṣāda nevű fekete ember született. A naiṣāda faj az erdőben kapott helyet, mert természetükből fakadóan mind tolvajok és gonosztevők. Ahogyan az állatok is a különféle erdőkben és hegyekben élnek, az állatias emberek sorsa szintén az, hogy ott éljenek. Senki sem emelkedhet a civilizált élet szintjére, amíg nem gyakorolja a Kṛṣṇa-tudatot, mivel mindenkinek a karmájából és a természet kötőerőivel való kapcsolatából származó természete szerint kell élnie egy bizonyos helyen. Ha az emberek békében és egyetértésben akarnak élni, el kell fogadniuk a Kṛṣṇa-tudatot, mert amíg a testi életfelfogásban élnek, addig nem érhetik el a legmagasabb szintet. Priyavrata Mahārāja a Föld felszínét szigetekre osztotta, hogy az emberek minden osztálya békésen élhessen, s ne kerüljön összetűzésbe másokkal. A nemzetiség modern elmélete a Priyavrata Mahārāja által létrehozott felosztások következtében alakult ki.