HU/SB 5.13.26
26. VERS
- rājovāca
- yo ha vā iha bahu-vidā mahā-bhāgavata tvayābhihitaḥ parokṣeṇa vacasā jīva-loka-bhavādhvā sa hy ārya-manīṣayā kalpita-viṣayo nāñjasāvyutpanna-loka-samadhigamaḥ. atha tad evaitad duravagamaṁ samavetānukalpena nirdiśyatām iti.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājā uvāca—Parīkṣit király így szólt; yaḥ—amely; ha—bizonyára; vā—vagy; iha—ebben az elbeszélésben; bahu-vidā—aki ismeri a transzcendentális tudás különféle szintjeit; mahā-bhāgavata—ó, kiváló, bölcs bhakta; tvayā—általad; abhihitaḥ—leírt; parokṣeṇa—jelképesen; vacasā—szavak által; jīva-loka-bhava-adhvā—a feltételekhez kötött lélek anyagi létének útja; saḥ—az; hi—valóban; ārya-manīṣayā—a fejlett bhakták intelligenciájával; kalpita-viṣayaḥ—elképzelik a témát; na—nem; añjasā—közvetlenül; avyutpanna-loka—azoknak, akik nem tapasztaltak vagy intelligensek; samadhigamaḥ—a teljes megértés; atha—ezért; tat eva—amiatt; etat—ez a téma; duravagamam—amit nehéz megérteni; samaveta-anukalpena—az ilyen történeteket a közvetlen jelentéssel behelyettesítve; nirdiśyatām—írd le; iti—így.
FORDÍTÁS
Parīkṣit király így szólt Śukadeva Gosvāmīhoz: Kedves Uram, ó, kiváló, bölcs bhakta, te mindentudó vagy! Nagyon szépen elém tártad a feltételekhez kötött lélek helyzetét, aki az erdőben vándorló kereskedőhöz hasonlít. E tanításokból az okos ember megérti, hogy a testi felfogásban élő ember érzékei olyanok, mint az erdő tolvajai és rablói, felesége és gyermekei pedig sakálokra és más vadállatokra hasonlítanak. A kevésbé éles elméjűek számára azonban nem könnyű megérteni e történet lényegét, hiszen rendkívül nehéz az allegóriából a pontos jelentést kiemelni. Arra kérlek hát, szent uram, áruld el a közvetlen mondanivalót!
MAGYARÁZAT
A Śrīmad-Bhāgavatam sok allegorikus történetet és eseményt elmesél. Lehetséges, hogy a kevésbé intelligens emberek nem értik meg ezeket, ezért a tanítványnak kötelessége egy hiteles lelki tanítómesterhez fordulnia, és a közvetlen magyarázatról kérdeznie őt.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Ötödik Énekének tizenharmadik fejezetéhez, melynek címe: „Rahūgaṇa király és Jaḍa Bharata további beszélgetései”.