HU/SB 5.15.7
7. VERS
- sa vai sva-dharmeṇa prajā-pālana-poṣaṇa-prīṇanopalālanānuśāsana-lak-ṣaṇenejyādinā ca bhagavati mahā-puruṣe parāvare brahmaṇi sarvātmanārpita-paramārtha-lakṣaṇena brahmavic-caraṇānusevayāpādita-bhagavad-bhakti-yogena cābhīkṣṇaśaḥ paribhāvitāti-śuddha-matir uparatānātmya ātmani svayam upalabhyamāna-brahmātmānubhavo ’pi nirabhimāna evāvanim ajūgupat.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
saḥ—ez a Gaya király; vai—valójában; sva-dharmeṇa—saját kötelessége által; prajā-pālana—megvédelmezni az alattvalókat; poṣaṇa—gondoskodni róluk; prīṇana—boldoggá tenni őket minden tekintetben; upalālana—fiaiként bánt velük; anuśāsana—néha megszidta őket hibáikért; lakṣaṇena—egy király jellemvonásai által; ijyā-ādinā—azáltal, hogy elvégezte a Védákban javasolt rituális szertartásokat; ca—szintén; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Viṣṇunak; mahā-puruṣe—a legfőbb minden élőlény közül; para-avare—minden élőlény forrása, kezdve a legrangosabbtól, az Úr Brahmātól a legalacsonyabb rendűig, a jelentékelen hangyáig; brahmaṇi—Parabrahmannak, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, Vāsudevának; sarva-ātmanā—minden tekintetben; arpita—meghódolt; parama-artha-lakṣaṇena—a lelki jelek által; brahma-vit—önmegvalósított, szent bhakták; caraṇa-anusevayā—a lótuszlábak szolgálata által; āpādita—elérte; bhagavat-bhakti-yogena—az Úrnak végzett odaadó szolgálatot gyakorolva; ca—szintén; abhīkṣṇaśaḥ—folyton; paribhāvita—átitatva; ati-śuddha-matiḥ—akinek teljesen tiszta a tudata (teljesen megvalósította, hogy a test és az elme különbözik a lélektől); uparata-anātmye—amelyben tovább nincs jelen az anyagi dolgokkal való azonosítás; ātmani—saját magában; svayam—személyesen; upalabhyamāna—mivel megvalósította; brahma-ātma-anubhavaḥ—saját helyzetét a Legfelsőbb Lélekként érzékelve; api—bár; nirabhimānaḥ—áltekintély nélkül; eva—ily módon; avanim—az egész világ; ajūgupat—szigorúan a védikus elvek szerint uralkodott.
FORDÍTÁS
Gaya király teljes védelmet és biztonságot nyújtott alattvalóinak, hogy személyes javaikat ne fenyegesse a nemkívánatos elemek támadása. Arról is gondoskodott, hogy minden ember elegendő élelemhez jusson. [Ezt poṣaṇának hívják.] Néha megajándékozta alattvalóit, hogy elégedetté tegye őket. [Ezt prīṇanának nevezik.] Összejöveteleket rendezett és kedves szavaival elégedetté tette alattvalóit [upalālana]. Jó tanácsokkal is ellátta őket arra vonatkozóan, hogyan váljanak elsőrangú alattvalókká [anuśāsana]. Ezek voltak Gaya király királyi rendjének jellemzői. Mindezek mellett olyan családfenntartó volt, aki szigorúan követte a családi élet szabályozó elveit. Áldozatokat mutatott be, és az Istenség Legfelsőbb Személyisége vegyítetlen, tiszta bhaktája volt. Mahāpuruṣának nevezték, mert királyként mindenben segítette alattvalóit, családfőként pedig eleget tett minden kötelességének, s így végül a Legfelsőbb Úr eltökélt bhaktája lett. Bhaktaként mindig kész volt tisztelni más bhaktákat és odaadóan szolgálni az Urat. Ez a bhakti-yoga folyamata. Transzcendentális cselekedetei miatt Gaya király mindig mentes maradt a testi felfogástól. Teljes megvalósításra tett szert a Brahmanról, s így mindig öröm töltötte el. Anyagi bánatban sohasem volt része. Minden tekintetben tökéletes volt, mégsem volt büszke, és arra sem vágyott különösebben, hogy birodalma fölött uralkodjon.
MAGYARÁZAT
Ahogy az Úr Kṛṣṇa a Bhagavad-gītāban elmondja, amikor Ő alászáll a földre, két feladata van: megvédelmezni híveit és megsemmisíteni a démonokat (paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām). Mivel a király az Istenség Legfelsőbb Személyiségét képviseli, néha nara-devának nevezik, ami azt jelenti, hogy az emberi lényként megjelenő Úr. A védikus utasítások szerint az anyagi szintre leszállt Istenként kell imádni őt. A királynak a Legfelsőbb Úr képviselőjeként kötelessége tökéletes védelmet nyújtani alattvalóinak, hogy azoknak ne kelljen aggódniuk betevő falatjuk és biztonságuk miatt, és boldogok lehessenek. A király ellátja őket mindennel, s emiatt adót vet ki rájuk. Ha a király vagy a kormány nem gondoskodik az emberekről, ám adókkal sújtja őket, neki kell felelnie alattvalói bűnös tetteiért. A Kali-yugában megszűnt a királyság, mert a Kali-yuga magukra a királyokra is hatással van. A Rāmāyaṇából megtudhatjuk, hogy amikor Bibhīṣaṇa az Úr Rāmacandra barátja lett, megígérte, hogy ha véletlenül vagy akarattal megtöri az Úr Rāmacandrával való barátság törvényeit, akkor brāhmaṇaként vagy királyként fog megszületni a Kali-yugában. Ahogyan arra Bibhīṣaṇa utalt, ebben a korban a brāhmaṇák és a királyok szintén nyomorult helyzetben vannak. Valójában ebben a korban nincsenek királyok és brāhmaṇák, és hiányukban az egész világot káosz és szüntelen szenvedés jellemzi. A jelenlegi kívánalmakkal ellentétben Gaya Mahārāja az Úr Viṣṇu igazi képviselője volt, ezért Mahāpuruṣának nevezték.