HU/SB 5.16.1
1. VERS
- rājovāca
- uktas tvayā bhū-maṇḍalāyāma-viśeṣo yāvad ādityas tapati yatra cāsau jyotiṣāṁ gaṇaiś candramā vā saha dṛśyate.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
rājā uvāca—Parīkṣit Mahārāja mondta; uktaḥ—már beszéltél; tvayā—te; bhū-maṇḍala—a Bhū-maṇḍalaként ismert bolygórendszerről; āyāma-viśeṣaḥ—sugarának hossza; yāvat—ameddig; ādityaḥ—a Nap; tapati—melegíti; yatra—bárhol; ca—szintén; asau—az; jyotiṣām—az égitesteknek; gaṇaiḥ—seregével; candramā—a Hold; vā—vagy; saha—vele; dṛśyate—látható.
FORDÍTÁS
Parīkṣit király így szólt Śukadeva Gosvāmīhoz: Ó, brāhmaṇa! Már elmondtad nekem, hogy a Bhū-maṇḍala sugara addig ér, ameddig a Nap terjeszti fényét és hevét, s ahonnan még a Hold és az összes csillag látható.
MAGYARÁZAT
Ez a vers leírja, hogy a Bhū-maṇḍalaként ismert bolygórendszer addig terjed, ameddig a napfény. A modern tudomány szerint a Földre a napfény 93 000 000 mérföld távolságból érkezik. Ha e szerint a modern információ szerint számolunk, akkor a Bhū-maṇḍala sugarát 93 000 000 mérföldnek tekinthetjük. A Gāyatrī mantrában azt vibráljuk: oṁ bhūr bhuvaḥ svaḥ. A bhūr szó a Bhū-maṇḍalára utal. Tat savitur vareṇyam: a napfény szétárad a Bhū-maṇḍalán, ezért a Nap imádatra méltó. A nakṣatraként ismert csillagok nem napok, ahogy azt napjainkban az asztronómusok feltételezik. A Bhagavad-gītāból (BG 10.21) megérthetjük, hogy a csillagok hasonlóak a Holdhoz (nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī). A Holdhoz hasonlóan a csillagok is a napfényt tükrözik vissza. Tudnunk kell, hogy a bolygórendszerek elhelyezkedésére vonatkozó nagyszerű újkori becsléseken kívül az eget és annak különféle bolygóit már sokkal a Śrīmad-Bhāgavatam megszerkesztése előtt tanulmányozták. Śukadeva Gosvāmī elmagyarázta a bolygók helyzetét, és ez arra utal, hogy ez a tudás már sokkal korábban létezett, mint ahogy azt Śukadeva Gosvāmī elbeszélte Parīkṣit Mahārājának. A különféle bolygórendszerek helyzete nem volt ismeretlen a védikus korban élő híres bölcsek előtt.