HU/SB 5.17.2
2. VERS
- yatra ha vāva vīra-vrata auttānapādiḥ parama-bhāgavato ’smat-kula-devatā-caraṇāravindodakam iti yām anusavanam utkṛṣyamāṇa-bhagavad-bhakti-yogena dṛḍhaṁ klidyamānāntar-hṛdaya autkaṇṭhya-vivaśāmīlita-locana-yugala-kuḍmala-vigalitāmala-bāṣpa-kalayābhivyajyamāna-roma-pulaka-kulako ’dhunāpi paramādareṇa śirasā bibharti.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yatra ha vāva—Dhruvalokán; vīra-vrataḥ—szilárdan eltökélt; auttānapādiḥ—Uttānapāda Mahārāja híres fia; parama-bhāgavataḥ—a legkiválóbb bhakta; asmat—miénk; kula-devatā—a család Istensége; caraṇa-aravinda—a lótuszlábaknak; udakam—a vízben; iti—így; yām—ami; anusavanam—állandóan; utkṛṣyamāṇa—növekedett; bhagavat-bhakti-yogena—az Úr odaadó szolgálata által; dṛḍham—nagyon; klidyamāna-antaḥ-hṛdayaḥ—szíve ellágyult; autkaṇṭhya—a nagy aggodalomtól; vivaśa—ösztönösen; amīlita—résnyire nyitott; locana—szemekből; yugala—pár; kuḍmala—a virághoz hasonlatos; vigalita—áradó; amala—szennyezetlen; bāṣpa-kalayā— könnyekkel; abhivyajyamāna megnyilvánult; roma-pulaka-kulakaḥ—az eksztázis szimptómái a testén; adhunā api—most is; parama-ādareṇa—nagy tisztelettel; śirasā—fején; bibharti—hord.
FORDÍTÁS
Dhruva Mahārāját, Uttānapāda Mahārāja híres fiát a Legfelsőbb Úr legemelkedettebb bhaktájaként ismerik, mert nagy elszántsággal végezte az odaadó szolgálatot. Dhruva Mahārāja tudja, hogy a szent Gangesz vize az Úr Viṣṇu lótuszlábát mossa, ezért bolygóján mind a mai napig nagy odaadással önti ezt a vizet a fejére. Végtelen szeretettel állandóan Kṛṣṇára gondol szíve mélyén, ezért örökké eksztatikus izgalomban él. Résnyire nyitott szemébe könnyek szöknek, és egész testét elborítják az eksztázis jelei.
MAGYARÁZAT
Amikor valaki szilárd eltökéltséggel végzi az Istenség Legfelsőbb Személyisége odaadó szolgálatát, vīra-vratának, teljesen eltökéltnek hívják. Az ilyen bhakta eksztázisa az odaadó szolgálatban egyre fokozódik, és könnyek szöknek a szemébe, amint az Úr Viṣṇura emlékezik. Ez jellemzi a mahā-bhāgavatákat. Dhruva Mahārāja ilyen odaadó eksztázisban élt, és Śrī Caitanya Mahāprabhu szintén élő példa volt a transzcendentális eksztázisra, amikor Jagannātha Purīban lakott. Ezekről a kedvteléseiről a Caitanya-caritāmṛta részletesen beszámol.