HU/SB 5.20.35
35. VERS
- yāvan mānasottara-mervor antaraṁ tāvatī bhūmiḥ kāñcany anyādarśa-talopamā yasyāṁ prahitaḥ padārtho na kathañcit punaḥ pratyupalabhyate tasmāt sarva-sattva-parihṛtāsīt.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yāvat—annyira mint; mānasottara-mervoḥ antaram—a Mānasottara és a Meru közötti terület (a Sumeru-hegy közepétől kezdve); tāvatī—annyira; bhūmiḥ—föld; kāñcanī—aranyból; anyā—egy másik; ādarśa-tala-upamā—aminek a felszíne olyan, mint egy tüköré; yasyām—amire; prahitaḥ—ráesik; padārthaḥ—egy dolog; na—nem; kathañcit—bármilyen módon; punaḥ—újra; pratyupalabhyate—megtalálni; tasmāt—ezért; sarva-sattva—minden élőlény; parihṛtā—elkerüli; āsīt—volt.
FORDÍTÁS
Az édesvíz-óceán után egy olyan széles földrész következik, mint a Sumeru-hegy közepe és a Mānasottara-hegy határa közötti terület. Ezen a vidéken nagyon sok élőlény él. Ezen a területen túl a Lokāloka-hegyig húzódik egy színaranyból álló föld. Felszíne arany, ezért úgy tükrözi a fényt, mint egy tükör, s ha bármilyen fizikai tárgy ráesik, azt soha többé nem találják meg. Az élőlények éppen ezért messze elkerülik ezt az aranyföldet.