HU/SB 5.21.11
11. VERS
- evaṁ tato vāruṇīṁ saumyām aindrīṁ ca punas tathānye ca grahāḥ somādayo nakṣatraiḥ saha jyotiś-cakre samabhyudyanti saha vā nimlo-canti.
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
evam—így; tataḥ—onnan; vāruṇīm—arra a helyre, ahol Varuṇa él; saumyām—arra a helyre, ahol a Hold él; aindrīṁ ca—és arra a helyre, ahol Indra él; punaḥ—újra; tathā—így is; anye—a többiek; ca—szintén; grahāḥ—bolygók; soma-ādayaḥ—a Holddal az élen; nakṣatraiḥ—az összes csillag; saha—vele; jyotiḥ-cakre—a mennyei szférában; samabhyudyanti—felkel; saha—vele együtt; vā—vagy; nimlocanti—lenyugszik.
FORDÍTÁS
Yamarāja lakhelyéről a Nap Nimlocanība, Varuṇa lakhelyére megy, onnan pedig Vibhāvarība, a holdisten lakhelyére, ahonnan újra Indra lakhelyére érkezik. Hasonlóan a Hold és a többi csillag és bolygó is láthatóvá válik a mennyei szférában, majd újra lenyugszik és láthatatlan lesz.
MAGYARÁZAT
A Bhagavad-gītāban (BG 10.21) Kṛṣṇa azt mondja: nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī. „A csillagok közül a Hold vagyok.” Ez arra utal, hogy a Hold hasonló a többi csillaghoz. A védikus írásokból megtudhatjuk, hogy ebben az univerzumban egy Nap van, ami mozog. A védikus irodalom nem támasztja alá azt a nyugati elméletet, ami szerint az égen valamennyi égitest egy-egy Nap. Azt sem feltételezhetjük, hogy ezek az égitestek más univerzumok napjai, hiszen minden univerzumot az anyagi elemek különféle rétegei fednek be, és ezért annak ellenére, hogy az univerzumok egy halmazban csoportosulnak, az egyik univerzumból nem láthatjuk a másikat. Mindaz, amit látunk, ebben az egy univerzumban létezik. Minden univerzumban van egy Úr Brahmā, és más bolygókon is élnek félistenek, de Nap csak egyetlen egy van.