HU/SB 6.11.19


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


19. VERS

sureśa kasmān na hinoṣi vajraṁ
puraḥ sthite vairiṇi mayy amogham
mā saṁśayiṣṭhā na gadeva vajraḥ
syān niṣphalaḥ kṛpaṇārtheva yācñā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

sura-īśa—ó, félistenek királya; kasmāt—miért; na—nem; hinoṣi—dobod; vajram—a villámot; puraḥ sthite—szemben állva; vairiṇi—ellenségeddel; mayi—nekem; amogham—ami tévedhetetlen (a villámod); —ne; saṁśayiṣṭhāḥ—kételkedj; na—nem; gadā iva—mint a buzogány; vajraḥ—a villám; syāt—lehet; niṣphalaḥ—eredménytelenül; kṛpaṇa—egy fösvény embertől; arthā—pénzért; iva—mint; yācñā—egy kérés.


FORDÍTÁS

Ó, félistenek királya, itt állok előtted én, az ellenséged! Miért nem csapsz hát le rám villámoddal? Buzogányoddal ugyan éppoly hiábavalóan támadtál rám, mint ahogy hiábavaló pénzt kérni egy fösvénytől, ám nem kell kételkedned: a villám, amit kezedben tartasz, nem lesz hatástalan.


MAGYARÁZAT

Amikor Indra a buzogányát Vṛtrāsura felé dobta, Vṛtrāsura bal kezével elkapta a buzogányt, s viszonzásképpen lesújtott vele Indra elefántjának fejére. Indra támadása tehát csúfos kudarc volt, s még elefántja is megsebesült, tizenhárom métert repülve hátrafelé. Így aztán Indra, noha ott állt a villámmal kezében, hogy lecsapjon vele Vṛtrāsurára, aggódott, hogy esetleg a villám is hatástalan lesz. Vṛtrāsura azonban vaiṣṇava volt, ezért biztosította Indrát, hogy a villám nem téveszt célt, mert tudta, hogy az Úr Viṣṇu utasításai szerint készült. Noha Indra kételkedett, mert nem értette meg, hogy az Úr Viṣṇu parancsa mindig teljesül, Vṛtrāsura ismerte az Úr Viṣṇu szándékát. Vṛtrāsura azt akarta, hogy az Úr Viṣṇu utasításai alapján készült villám végezzen vele, mert tudta, hogy így haza fog térni, vissza Istenhez. Csak az alkalmat várta, mikor engedi el Indra a villámot, ezért így szólt hozzá: „Ha meg akarsz ölni, használd ki a lehetőséget, hiszen az ellenséged vagyok! Végezz velem! Te győzelmet aratsz, én pedig visszatérek Istenhez. Tetted mindkettőnknek egyformán az áldására válik. Ne tétovázz hát!”