HU/SB 6.12.16


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


16. VERS

paśya māṁ nirjitaṁ śatru
vṛkṇāyudha-bhujaṁ mṛdhe
ghaṭamānaṁ yathā-śakti
tava prāṇa-jihīrṣayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

paśya—nézz; mām—rám; nirjitam—már legyőzött; śatru—ó, ellenség; vṛkṇa—levágva; āyudha—fegyverem; bhujam—és karom; mṛdhe—e harcban; ghaṭamānam—mégis próbálkozva; yathā-śakti—képességeim szerint; tava—tiéd; prāṇa—az élet; jihīrṣayā—arra vágyva, hogy elvegyem.


FORDÍTÁS

Ó, ellenségem, csak nézz rám! Legyőztél, hiszen fegyveremet és karomat darabokra vágtad. Már fölém kerekedtél, én mégis minden erőmet összeszedem e harcban, mert arra vágyom, hogy megöljelek, s még ez a szerencsétlen állapot sem tudta kedvemet szegni. Ne légy hát te se oly komor, hanem harcolj tovább!


MAGYARÁZAT

Vṛtrāsura olyan kiváló és olyan nagy lélek volt, hogy valójában Indra lelki tanítómestereként cselekedett. A vereség szélén állt, ez azonban egyáltalán nem volt rá hatással. Tudta, hogy Indra le fogja győzni, és önként elfogadta a vereséget, mivel azonban Indra ellenségének szerepét kellett játszani, megtett minden tőle telhetőt, hogy megölje. Így tett eleget kötelességének. Az embernek minden körülmények között végeznie kell feladatát, még akkor is, ha tisztában van a következményeivel.