HU/SB 6.12.22
22. VERS
- yasya bhaktir bhagavati
- harau niḥśreyaseśvare
- vikrīḍato ’mṛtāmbhodhau
- kiṁ kṣudraiḥ khātakodakaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasya—akié; bhaktiḥ—odaadó szolgálat; bhagavati—az Istenség Legfelsőbb Személyiségének; harau—az Úr Harinak; niḥśreyasa-īśvare—az élet legmagasabb rendű tökéletességének, a legmagasabb szintű felszabadulásnak az irányítója; vikrīḍataḥ—úszni vagy játszani; amṛta-ambhodhau—a nektáróceánban; kim—mi haszna; kṣudraiḥ—kicsi; khātaka-udakaiḥ—vizesárkok.
FORDÍTÁS
Aki megingathatatlanul szolgálja a Legfelsőbb Urat, Harit, a legnagyobb szerencse Urát, az nektáróceánban úszik. Mit ér az ilyen ember számára a kis árkokban csordogáló víz?
MAGYARÁZAT
Vṛtrāsura korábban (SB 6.11.25) így imádkozott: na nāka-pṛṣṭhaṁ na ca pārameṣṭhyaṁ na sārva-bhaumaṁ na rasādhipatyam. „Nem akarok boldog lenni Brahmalokán vagy Svargalokán, de még Dhruvalokán sem, a Földről vagy az alsóbb bolygókról nem is beszélve. Egyedül arra vágyom, hogy hazatérjek, vissza Istenhez.” Ilyen eltökélt egy tiszta bhakta. Sohasem vonzódik semmilyen kimagasló helyzethez az anyagi világban. Csupán az Istenség Legfelsőbb Személyisége társaságára vágyik, Vṛndāvana lakóihoz, Śrīmatī Rādhārāṇīhoz, a gopīkhoz, Kṛṣṇa apjához és anyjához (Nanda Mahārājához és Yaśodāhoz), Kṛṣṇa barátaihoz és szolgáihoz hasonlóan, és egyedül Vṛndāvana szépségének Kṛṣṇa-atmoszférájával akar társulni. Ez Kṛṣṇa bhaktájának leghőbb vágya. Az Úr Viṣṇu híveivel előfordulhat, hogy Vaikuṇṭhalokára vágynak, de Kṛṣṇa bhaktája sohasem vágyik még a Vaikuṇṭha nyújtotta lehetőségekre sem. Goloka Vṛndāvanába szeretne visszamenni, hogy ott az Úr Kṛṣṇával legyen örök kedvtelései során. Az anyagi boldogság olyan, mint egy vizesárok, míg a lelki boldogság, amit a lelki világban örökké élvezhet az ember, olyan, mint egy nektáróceán. A bhakta ebben az óceánban szeretne úszni.