HU/SB 6.2.22
22. VERS
- dvijaḥ pāśād vinirmukto
- gata-bhīḥ prakṛtiṁ gataḥ
- vavande śirasā viṣṇoḥ
- kiṅkarān darśanotsavaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dvijaḥ—a brāhmaṇa (Ajāmila); pāśāt—a hurokból; vinirmuktaḥ—kiszabadulva; gata-bhīḥ—megszabadulva a félelemtől; prakṛtim gataḥ—magához tért; vavande—tiszteletteljes hódolatát ajánlotta; śirasā—fejét lehajtva; viṣṇoḥ—az Úr Viṣṇunak; kiṅkarān—a szolgáinak; darśana-utsavaḥ—nagyon örült, hogy látta őket.
FORDÍTÁS
Most, hogy kiszabadult Yamarāja szolgáinak hurkaiból, Ajāmila brāhmaṇa nem félt többé, s magához térve fejét azonnal a viṣṇudūták lótuszlábához hajtotta, hogy hódolatát ajánlja nekik. Mérhetetlen boldogság árasztotta el a jelenlétük miatt, hiszen látta, hogy megmentették az életét, kiszabadítva őt Yamarāja szolgáinak karmai közül.
MAGYARÁZAT
A vaiṣṇavák szintén viṣṇudūták, mert Kṛṣṇa parancsait hajtják végre. Az Úr Kṛṣṇa nagyon szeretné, ha minden feltételekhez kötött lélek, aki az anyagi világban senyved, meghódolna Neki, és megszabadulna az anyagi szenvedéstől ebben az életben, s a pokoli feltételek közötti büntetéstől a halála után. Egy vaiṣṇava ezért igyekszik észhez téríteni a feltételekhez kötött lelkeket. Akik olyan szerencsések, mint Ajāmila, azokat megmentik a viṣṇudūták, azaz a vaiṣṇavák, s így hazatérhetnek, vissza Istenhez.