HU/SB 6.4.12
12. VERS
- tokānāṁ pitarau bandhū
- dṛśaḥ pakṣma striyāḥ patiḥ
- patiḥ prajānāṁ bhikṣūṇāṁ
- gṛhy ajñānāṁ budhaḥ suhṛt
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tokānām—a gyermekeknek; pitarau—a két szülő; bandhū—a barátok; dṛśaḥ—a szemnek; pakṣma—a szemhéj; striyāḥ—a nőnek; patiḥ—a férje; patiḥ—a védelmező; prajānām—az alattvalóknak; bhikṣūṇām—a koldusoknak; gṛhī—a családos embernek; ajñānām—a tudatlanoknak; budhaḥ—a művelt; su-hṛt—a barát.
FORDÍTÁS
Ahogy az apa és az anya gyermekeik barátai és eltartói, ahogy a szemhéj a szem védelmezője, ahogy a férj a feleség eltartója és gyámolítója, ahogy a családos ember a koldusok fenntartója és oltalmazója, és ahogy a bölcs a tudatlan barátja, úgy a király minden alattvalójának a védelmezője és éltetője. A fák szintén a király alattvalói, ezért nekik is védelmet kell nyújtania.
MAGYARÁZAT
Az Istenség Személyisége legfelsőbb akaratából a támasz nélküli élőlényeknek számtalan védelmezője és eltartója van. A fák szintén prajāknak, a király alattvalóinak számítanak, ezért az uralkodónak kötelessége még a fákat is megvédelmezni, másokról nem is beszélve. A király köteles védelmet nyújtani birodalma élőlényeinek. Így aztán noha gyermekeik védelméről és eltartásáról közvetlenül a szülők gondoskodnak, a királynak kötelessége törődni azzal, hogy minden szülő megfelelően eleget tegyen feladatának. Éppen így azért is felel, hogy szemmel tartsa a versben említett többi védelmező tetteit. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a koldusok, akiket a családosoknak el kell tartaniuk, nem hivatásos kéregetők, hanem sannyāsīk és brāhmaṇák, akiket a családosoknak élelemmel és ruhákkal kell ellátniuk.