HU/SB 6.4.13


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


13. VERS

antar deheṣu bhūtānām
ātmāste harir īśvaraḥ
sarvaṁ tad-dhiṣṇyam īkṣadhvam
evaṁ vas toṣito hy asau


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

antaḥ deheṣu—a testekben (a szívek mélyén); bhūtānām—minden élőlénynek; ātmā—a Felsőlélek; āste—lakik; hariḥ—az Istenség Legfelsőbb Személyisége; īśvaraḥ—az Úr vagy irányító; sarvam—mind; tat-dhiṣṇyam—tartózkodási helye; īkṣadhvam—próbáljatok látni; evam—ily módon; vaḥ—veletek; toṣitaḥ—elégedett; hi—valóban; asau—az Istenség Legfelsőbb Személyisége.


FORDÍTÁS

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége Felsőlélekként ott lakozik minden élőlény szívének mélyén, legyenek azok akár mozgó, akár mozdulatlan lények, emberek, madarak, más állatok, fák    —    bármilyen élőlény. Minden testet az Úr lakhelyének vagy templomának kell tehát tekintenetek, s ezzel a szemlélettel elégedetté fogjátok tenni az Urat. Ne öljétek meg dühötökben ezeket az élőlényeket, akik fatestet öltöttek!


MAGYARÁZAT

Ahogy a Bhagavad-gītā (BG 18.61) elmondja, s ahogy minden más védikus szentírás megerősíti, īśvaraḥ sarva-bhūtānāṁ hṛd-deśe ’rjuna tiṣṭhati: a Felsőlélek jelen van mindenki szívében. Ezért amiatt, hogy minden élőlény teste a Legfelsőbb Úr hajléka, egyetlen testet sem szabad elpusztítanunk ok nélkül, irigységünkben. Ez nem teszi elégedetté a Felsőlelket. Mindeddig igyekeztek elégedetté tenni a Felsőlelket, mondta Soma a Pracetāknak, ne tegyék hát most elégedetlenné.