HU/SB 6.4.41
41. VERS
- na kiñcanodīrayitum
- aśakat tīvrayā mudā
- āpūrita-manodvārair
- hradinya iva nirjharaiḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
na—nem; kiñcana—bármit; udīrayitum—mondani; aśakat—képes volt; tīvrayā—nagyon nagy; mudā—boldogsággal; āpūrita—teli; manaḥ-dvāraiḥ—az érzékek által; hradinyaḥ—a folyók; iva—mint; nirjharaiḥ—a hegyről alázúduló víz által.
FORDÍTÁS
Ahogy a hegyről aláfolyó vizek töltik fel a folyók medrét, úgy töltötte el az öröm Dakṣa érzékeit. Nagy boldogságában szava elakadt, s csak feküdt tovább a földön.
MAGYARÁZAT
Ha valaki valóban megvalósítja vagy meglátja az Istenség Legfelsőbb Személyiségét, teljes boldogság tölti el. Amikor például Dhruva Mahārāja megpillantotta az Urat, így szólt: svāmin kṛtārtho ’smi varaṁ na yāce. „Kedves Uram, semmit sem kívánok Tőled. Most teljesen elégedett vagyok.” Amikor Prajāpati Dakṣa előtt jelent meg a Legfelsőbb Úr, ő egyszerűen csak a földre borult, mert képtelen volt megszólalni vagy bármit kérni Tőle.