HU/SB 6.5.26
26. VERS
- tad-upasparśanād eva
- vinirdhūta-malāśayāḥ
- japanto brahma paramaṁ
- tepus tatra mahat tapaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
tat—annak a szent helynek; upasparśanāt—azáltal, hogy rendszeresen megfürödtek a vizében; eva—valóban; vinirdhūta—teljesen megtisztultak; mala-āśayāḥ—a szív minden szennyeződésétől; japantaḥ—énekelve vagy mormolva; brahma—az oṁmal kezdődő mantrákat (például oṁ tad viṣṇoḥ paramaṁ padaṁ sadā paśyanti sūrayaḥ); paramam—a végső cél; tepuḥ—végrehajtottak; tatra—ott; mahat—nagy; tapaḥ—vezekléseket.
FORDÍTÁS
Nārāyaṇa-sarasnál a fiúk második csoportja ugyanolyan lemondásokat végzett, mint fivéreik. Fürdőt vettek a szent vízben, és a víz érintésétől szívükből minden szennyes anyagi vágy kitisztult. Oṁkārával kezdődő mantrákat mormoltak, és szigorú lemondásokat végeztek.
MAGYARÁZAT
Minden védikus mantrát brahmának neveznek, mert minden mantra a brahmākṣarával (aummal vagy oṁkārával ) kezdődik, például oṁ namo bhagavate vāsudevāya. Az Úr Kṛṣṇa azt mondja a Bhagavad-gītāban (BG 7.8): praṇavaḥ sarva-vedeṣu. „A védikus mantrákban a praṇava, vagyis az oṁkāra Engem képvisel.” Ha tehát az oṁkārával kezdődő védikus mantrákat énekeljük, akkor közvetlenül Kṛṣṇa nevét ejtjük ki. Nincs különbség. Akár az oṁkārát énekli valaki, akár „Kṛṣṇá”-nak szólítja az Urat, a jelentése ugyanaz, de Śrī Caitanya Mahāprabhu azt javasolta, hogy ebben a korban a Hare Kṛṣṇa mantrát kell énekelnünk (harer nāma eva kevalam). Noha nincs különbség a Hare Kṛṣṇa és az oṁkārával kezdődő védikus mantrák között, Śrī Caitanya Mahāprabhu, korunk lelki mozgalmának vezére azt mondta, hogy a Hare Kṛṣṇa, Hare Kṛṣṇa, Kṛṣṇa Kṛṣṇa, Hare Hare / Hare Rāma, Hare Rāma, Rāma Rāma, Hare Hare mantrát kell énekelnünk.