HU/SB 6.5.27-28


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


27-28. VERSEK

ab-bhakṣāḥ katicin māsān
katicid vāyu-bhojanāḥ
ārādhayan mantram imam
abhyasyanta iḍaspatim
oṁ namo nārāyaṇāya
puruṣāya mahātmane
viśuddha-sattva-dhiṣṇyāya
mahā-haṁsāya dhīmahi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

ap-bhakṣāḥ—csak vizet ittak; katicit māsān—néhány hónapig; katicit—néhány; vāyu-bhojanāḥ—pusztán lélegeztek vagy levegőt ettek; ārādhayan—imádták; mantram imam—ezt a mantrát, amely nem különbözik Nārāyaṇától; abhyasyantaḥ—gyakorolták; iḍaḥ-patim—minden mantra Ura, az Úr Viṣṇu; oṁ—ó, Uram; namaḥ—tiszteletteljes hódolatok; nārāyaṇāya—az Úr Nārāyaṇának; puruṣāya—a Legfelsőbb Személy; mahā-ātmane—a nagy Felsőlélek; viśuddha-sattva-dhiṣṇyāya—aki mindig transzcendentális hajlékán van; mahā-haṁsāya—a hatalmas, hattyúhoz hasonlatos Istenség Személyisége; dhīmahi—mindig felajánljuk.


FORDÍTÁS

Prajāpati Dakṣa fiai néhány hónapig csupán vizet ittak és levegőt ettek. Nagy lemondásaik közepette ezt a mantrát vibrálták: „Hadd ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat Nārāyaṇának, az Istenség Legfelsőbb Személyiségének, aki mindig transzcendentális hajlékán tartózkodik! Ő a Legfelsőbb Személy [paramahaṁsa], ezért hadd ajánljuk tiszteletteljes hódolatunkat Neki!”


MAGYARÁZAT

Ezekből a versekből nyilvánvalóan kiderül, hogy a mahā-mantra vagy a védikus mantrák éneklése mellett szigorú lemondásokat is kell végezni. A Kali-yugában az emberek nem képesek olyan nagy lemondásokra, mint amilyenekről ez a vers beszél    —    nem tudunk csak vizet inni és levegőt enni hosszú hónapokon át. Ezt a folyamatot nem lehet utánozni, de legalább egy kevés lemondást vállalnunk kell azzal, hogy feladunk négy nemkívánatos elvet: a tiltott nemi életet, a húsevést, a kábítószerek és az alkohol fogyasztását, valamint a szerencsejátékot. Ezt a tapasyát bárki könnyűszerrel gyakorolhatja, és akkor a Hare Kṛṣṇa mantra éneklése késedelem nélkül meghozza hatását. A lemondás folyamatát nem szabad feladnunk. Ha lehetséges, fürdőt kell vennünk a Gangesz vagy a Yamunā vizében, ha pedig erre nincs lehetőségünk, fürödjünk a tengerben. Ez a lemondás egyik eleme. Kṛṣṇa-tudatos mozgalmunk alapított két nagy központot, egyet Vṛndāvanában és egy másikat Māyāpurban, Navadvīpában. Ott megfürödhetünk a Gangeszban vagy a Yamunāban, énekelhetjük a Hare Kṛṣṇa mantrát, és így tökéletessé válva hazatérhetünk, vissza Istenhez.