HU/SB 6.5.35
35. VERS
- cukrodha nāradāyāsau
- putra-śoka-vimūrcchitaḥ
- devarṣim upalabhyāha
- roṣād visphuritādharaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
cukrodha—nagyon dühös lett; nāradāya—Nārada Munira, a nagy bölcsre; asau—ő (Dakṣa); putra-śoka—gyermekeinek elvesztése miatt érzett bánatában; vimūrcchitaḥ—majdnem elájult; devarṣim—Devarṣi Nāradát, a nagy bölcset; upalabhya—látván; āha—mondta; roṣāt—nagy dühében; visphurita—remegtek; adharaḥ—akinek ajkai.
FORDÍTÁS
Amikor Dakṣának a fülébe jutott, hogy a Savalāśvák is elhagyták ezt a világot, hogy odaadó szolgálatot végezzenek, dühös lett Nāradára, s bánatában majdnem elájult. Amikor találkozott Nāradával, ajkai remegni kezdtek haragjában, s így szólt:
MAGYARÁZAT
Śrīla Viśvanātha Cakravartī Ṭhākura megjegyzi, hogy Nārada Muni Priyavratával és Uttānapādával kezdődően Svāyambhūva Manu egész családját felszabadította. Felszabadította Uttānapāda fiát, Dhruvát, sőt még Prācīnabarhit is, aki a gyümölcsöző cselekedeteknek élt. Prajāpati Dakṣát mégsem tudta felszabadítani. Prajāpati Dakṣa látta maga előtt Nāradát, mert Nārada személyesen jött el, hogy felszabadítsa. Nārada Muni kihasználta az alkalmat, hogy akkor forduljon Prajāpati Dakṣához, amikor nagy gyászban van, mert amikor valaki gyászol, jobban értékeli a bhakti-yogát. Ahogy a Bhagavad-gītāban áll (BG 7.16), négyféle ember próbálja megérteni az odaadó szolgálatot: az ārta (aki szenved), az arthārthī (aki pénzszűkében van), a jijñāsu (aki kíváncsi) és a jñānī (aki tudással rendelkezik). Prajāpati Dakṣa nagyon szenvedett fiainak elvesztése miatt, ezért Nārada ki akarta használni az alkalmat, hogy megtanítsa neki, hogyan szabadulhat meg az anyagi kötelékektől.