HU/SB 6.5.6-8
6-8. VERSEK
- uvāca cātha haryaśvāḥ
- kathaṁ srakṣyatha vai prajāḥ
- adṛṣṭvāntaṁ bhuvo yūyaṁ
- bāliśā bata pālakāḥ
- tathaika-puruṣaṁ rāṣṭraṁ
- bilaṁ cādṛṣṭa-nirgamam
- bahu-rūpāṁ striyaṁ cāpi
- pumāṁsaṁ puṁścalī-patim
- nadīm ubhayato vāhāṁ
- pañca-pañcādbhutaṁ gṛham
- kvacid dhaṁsaṁ citra-kathaṁ
- kṣaura-pavyaṁ svayaṁ bhrami
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
uvāca—így szólt; ca—szintén; atha—így; haryaśvāḥ—ó, Haryaśvák, Prajāpati Dakṣa fiai; katham—miért; srakṣyatha—nemzeni fogtok; vai—valóban; prajāḥ—utódokat; adṛṣṭvā—nem látva; antam—a végét; bhuvaḥ—e földnek; yūyam—mindannyiótok; bāliśāḥ—tapasztalatlanok; bata—ó, jaj; pālakāḥ—noha uralkodó hercegek; tathā—úgyszintén; eka—egy; puruṣam—férfi; rāṣṭram—birodalom; bilam—a verem; ca—szintén; adṛṣṭa-nirgamam—amelyből nincs kiút; bahu-rūpām—sok formát öltve; striyam—a nő; ca—és; api—még; pumāṁsam—a férfi; puṁścalī-patim—egy prostituált férje; nadīm—egy folyó; ubhayataḥ—mindkét irányba; vāhām—ami folyik; pañca-pañca—ötször öt (huszonöt); adbhutam—egy csoda; gṛham—a ház; kvacit—valahol; haṁsam—egy hattyú; citra-katham—akinek története csodálatos; kṣaura-pavyam—éles borotvapengékből és villámcsapásokból álló; svayam—ő maga; bhrami—forogva.
FORDÍTÁS
Nārada, a nagy bölcs így szólt: Kedves Haryaśváim! Nem láttátok még a Föld határait. Van egy birodalom, ahol csupán egy férfi él. Van ott egy verem, amelyből senki kerül ki többé, ha egyszer beleesik. Él ott egy nagyon szemérmetlen nő, aki örökké vonzó ruhákat ölt magára, s a férfi, aki ott él, az ő férje. E birodalomban van egy folyó, ami mindkét irányba folyik, egy csodálatos otthon, ami huszonötféle anyagból készült, egy hattyú, ami különféle hangokat ad ki, és egy magától pörgő tárgy, ami éles borotvapengékből és villámokból áll. Mindezt nem láttátok még, ezért aztán tapasztalatlan fiúk vagytok csupán, fejlett tudás nélkül. Hogyan akartok így utódokat nemzeni?
MAGYARÁZAT
Nārada Muni látta, hogy a Haryaśva fiúk már megtisztultak, mert e szent helyen éltek, és gyakorlatilag már alkalmasak voltak a felszabadulásra. Miért kellett volna hát arra bátorítania őket, hogy belebonyolódjanak a családi életbe, ami olyan sötét, hogy ha az ember egyszer belekerül, soha többé nem tudja elhagyni? Ezen az analógián keresztül Nārada Muni arra kérte őket, gondolják meg, miért követnék apjuk utasítását, és miért bonyolódnának a családi életbe. Burkoltan arra kérte őket, találják meg a szívük mélyén a Felsőlelket, az Úr Viṣṇut, s akkor valóban tapasztaltak lesznek. Más szóval akit túlságosan leköt az anyagi környezete, és nem néz a szíve mélyére, az egyre inkább elvész az illuzórikus energia útvesztőjében. Nārada Muni célja az volt, hogy Prajāpati Dakṣa fiainak figyelmét a lelki megvalósításra terelje, s ne merüljenek bele a népességszaporítás közönséges, de bonyolult ügyeibe. Prahlāda Mahārāja ugyanezt a tanácsot adta apjának (SB 7.5.5):
- tat sādhu manye ’sura-varya dehināṁ
- sadā samudvigna-dhiyām asad-grahāt
- hitvātma-pātaṁ gṛham andha-kūpaṁ
- vanaṁ gato yad dharim āśrayeta
A családi élet sötét kútjában az ember amiatt, hogy elfogadott egy ideiglenes testet, mindig aggodalmakkal van teli. Ha valaki meg akar szabadulni ettől az aggodalomtól, azonnal abba kell hagynia a családi életet, és az Istenség Legfelsőbb Személyiségénél, Vṛndāvanában kell menedéket keresnie. Nārada Muni azt tanácsolta a Haryaśváknak, hogy ne lépjenek a családos élet kötelékeibe. Már fejlett szinten álltak a lelki tudás terén; miért kötnék le magukat ily módon?