HU/SB 6.7.38


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


38. VERS

śrī-bādarāyaṇir uvāca
tebhya evaṁ pratiśrutya
viśvarūpo mahā-tapāḥ
paurahityaṁ vṛtaś cakre
parameṇa samādhinā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-bādarāyaṇiḥ uvāca—Śrī Śukadeva Gosvāmī mondta; tebhyaḥ—nekik (a félisteneknek); evam—így; pratiśrutya—megígérve; viśvarūpaḥ—Viśvarūpa; mahā-tapāḥ—a legkiválóbb személyiség; paurahityam—a papi méltóság; vṛtaḥ—velük körülvéve; cakre—végrehajtotta; parameṇa—legfelsőbb; samādhinā—figyelemmel.


FORDÍTÁS

Śrī Śukadeva Gosvāmī folytatta szavait: Ó, király! Miután a nagy Viśvarūpa ily módon ígéretet tett a félisteneknek, társaságukban nagy lelkesedéssel és figyelemmel végrehajtotta a szükséges papi teendőket.


MAGYARÁZAT

A samādhinā szó nagyon fontos. A samādhi osztatlan figyelemmel történő teljes elmélyedést jelent. Viśvarūpa, aki egy rendkívül művelt brāhmaṇa volt, nemcsak hogy teljesítette a félistenek kérését, de komolyan is vette feladatát, és osztatlan figyelemmel hajtotta végre papi teendőit. Más szóval nem az anyagi nyereség miatt fogadta el a pap szerepét, hanem a félistenek érdekében. Ez egy pap kötelessége. A puraḥ szó családot, a hita pedig hasznot jelent. A purohita szó tehát arra utal, hogy a pap a család jóakarója. A puraḥ szónak van egy másik jelentése is: első. A pap első kötelessége, hogy minden körülmények között gondoskodjon tanítványai lelki és anyagi fejlődéséről. Ekkor elégedett lehet. Egy papnak sohasem szabad csupán a saját érdekében védikus szertartásokat végeznie.