HU/SB 7.1.28-29


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


28-29. VERSEK

kīṭaḥ peśaskṛtā ruddhaḥ
kuḍyāyāṁ tam anusmaran
saṁrambha-bhaya-yogena
vindate tat-svarūpatām
evaṁ kṛṣṇe bhagavati
māyā-manuja īśvare
vaireṇa pūta-pāpmānas
tam āpur anucintayā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

kīṭaḥ—a féreg; peśaskṛtā—egy méhecske által; ruddhaḥ—bezárva; kuḍyāyām—egy lyukba a falban; tam—az (a méh); anusmaran—gondol rá; saṁrambha-bhaya-yogena—erős félelmen és ellenségeskedésen keresztül; vindate—eléri; tat—annak a méhnek; sva-rūpatām—ugyanolyan forma; evam—így; kṛṣṇe—Kṛṣṇában; bhagavati—az Istenség Személyisége; māyā-manuje—aki saját energiája által megjelent örök, emberhez hasonlatos formájában; īśvare—a Legfelsőbb; vaireṇa—az ellenségeskedés által; pūta-pāpmānaḥ—akik megtisztultak a bűnöktől; tam—Őt; āpuḥ—elérték; anucintayā—azzal, hogy Rá gondoltak.


FORDÍTÁS

A féreg, amelyet a méh a falban lévő lyukba zár, félelmében és ellenséges érzelmei miatt mindig a méhre gondol, és később csupán azért, mert mindig rá gondol, méh lesz belőle. Ugyanígy ha a feltételekhez kötött lelkek valahogyan Kṛṣṇára gondolnak, aki sac-cid-ānanda-vigraha, megszabadulnak a bűneiktől. Akár imádandó Urukként, akár ellenségükként gondolnak Rá, amiatt, hogy állandóan Ő jár a fejükben, visszanyerik lelki testüket.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban (BG 4.10) az Úr így szól:

vīta-rāga-bhaya-krodhā
man-mayā mām upāśritāḥ
bahavo jñāna-tapasā
pūtā mad-bhāvam āgatāḥ

„Megszabadulván a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól, teljesen elmélyülvén Énbennem, oltalmat Énnálam keresve már sokan megtisztultak a múltban a Rólam szóló tudás által, s így felébredt bennük az Irántam érzett transzcendentális szeretet.” Kétféleképpen lehet örökké Kṛṣṇára gondolni: bhaktaként és ellenségként. A bhakta tudása és tapasyája következtében természetes úton megszabadul a félelemtől és a dühtől, és tiszta bhaktává válik. Az ellenség, noha gyűlölködve gondol Kṛṣṇára, állandóan Rá gondol, és szintén megtisztul. Egy másik helyen a Bhagavad-gītā (BG 9.30) ezt is megerősíti, amikor az Úr azt mondja:

api cet sudurācāro
bhajate mām ananya-bhāk
sādhur eva sa mantavyaḥ
samyag vyavasito hi saḥ

„Még ha valaki a legszörnyűbb tettet követi is el, ha odaadó szolgálatot végez, szentnek kell tekinteni, mert eltökéltsége a helyes irányba vezeti.” Egy bhakta kétségtelenül rendkívüli figyelemmel imádja az Urat. Hasonló módon, ha egy ellenségnek (sudurācāraḥ) mindig Kṛṣṇán jár a feje, ő is megtisztulhat és bhaktává válhat. A versben található példa a féregről szól, ami a méhhez hasonlóvá válik, mert állandóan arra a méhre gondol, ami a lyukba kényszerítette. Attól, hogy félelmében mindig körülötte járnak a gondolatai, a féreg lassanként méhecskévé változik. Ez egy gyakorlati példa. Az Úr Kṛṣṇa két okból jelenik meg az anyagi világban    —    paritrāṇāya sādhūnāṁ vināśāya ca duṣkṛtām (BG 4.8): hogy megvédje a bhaktákat és elpusztítsa a démonokat. A sādhuk és a bhakták kétségtelenül mindig az Úrra gondolnak, de a duṣkṛtīk, az olyan démonok, mint például Kaṁsa és Śiśupāla, szintén Kṛṣṇára gondolnak, mert végezni akarnak Vele. Azzal, hogy Kṛṣṇára gondolnak, mind a démonok, mind a bhakták kiszabadulnak az anyagi māyā karmai közül.

Ez a vers a māyā-manuje szót használja. Amikor Kṛṣṇa, az Istenség Legfelsőbb Személyisége megjelenik eredeti lelki energiájában (sambhavāmy ātma-māyayā (BG 4.6)), nem kényszerül arra, hogy egy anyagi természet által létrehozott testet fogadjon el. Éppen ezért īśvarának, māyā irányítójának szólítják. Māyā Őt nem irányítja. Amikor egy démon Kṛṣṇa iránti ellenséges érzelmei miatt állandóan Rá gondol, kétségtelenül megszabadul élete bűnös visszahatásaitól. Bárhogyan gondol is valaki Kṛṣṇára vagy nevére, formájára, természetére, személyes tulajdonára és mindarra, ami Vele kapcsolatos, az a hasznára válik. Śṛṇvatāṁ sva-kathāḥ kṛṣṇaḥ puṇya-śravaṇa-kīrtanaḥ (SB 1.2.17). Az ember megtisztul, ha Kṛṣṇára gondol, szent nevét hallja vagy a kedvteléseiről hall, s bhaktává válik. A mi Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunk ezért igyekszik elősegíteni, hogy valamilyen módon mindenki hallhassa Kṛṣṇa szent nevét, és ehessen Kṛṣṇa prasādájából. Az emberek így lassanként bhakták lesznek, és sikeressé tehetik az életüket.