HU/SB 7.1.4-5


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


4-5. VERSEK

śrī-ṛṣir uvāca
sādhu pṛṣṭaṁ mahārāja
hareś caritam adbhutam
yad bhāgavata-māhātmyaṁ
bhagavad-bhakti-vardhanam
gīyate paramaṁ puṇyam
ṛṣibhir nāradādibhiḥ
natvā kṛṣṇāya munaye
kathayiṣye hareḥ kathām


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

śrī-ṛṣiḥ uvāca—a bölcs Śrī Śukadeva Gosvāmī így szólt; sādhu—kiváló; pṛṣṭam—kérdés; mahā-rāja—ó, nagy király; hareḥ—a Legfelsőbb Úrnak, Harinak; caritam—a cselekedetei; adbhutam—csodálatos; yat—amelyekből; bhāgavata—az Úr bhaktájának (Prahlādának); māhātmyam—a dicsősége; bhagavat-bhakti—az Úr iránti odaadás; vardhanam—növekvő; gīyate—éneklik; paramam—a legkiválóbb; puṇyam—jámbor; ṛṣibhiḥ—bölcsek; nārada-ādibhiḥ—Śrī Nārada Munival az élen; natvā—a hódolat felajánlása után; kṛṣṇāya—Kṛṣṇa Dvaipāyana Vyāsának; munaye—a nagy bölcs; kathayiṣye—el fogom mondani; hareḥ—Harinak; kathām—a történeteit.


FORDÍTÁS

A nagy bölcs, Śukadeva Gosvāmī így szólt: Kedves királyom, kiváló kérdést tettél fel nekem! Azok a beszélgetések, melyek az Úr cselekedeteiről szólnak, s amelyek bhaktái dicsőségét is leírják, nagy örömet okoznak a bhaktáknak. E csodálatos történetek az anyagi életmód minden gyötrelmét enyhíteni tudják. Éppen ezért az olyan kiváló bölcsek, mint Nārada, mindig a Śrīmad-Bhāgavatamról beszélnek, mert ez lehetőséget nyújt az embernek, hogy halljon az Úr csodálatos cselekedeteiről, s elismételhesse őket. Hadd ajánljam hát tiszteletteljes hódolatomat Śrīla Vyāsadevának, s aztán hadd kezdjek bele az Úr Hari tetteinek elbeszélésébe!


MAGYARÁZAT

Ebben a versben Śukadeva Gosvāmī tiszteletteljes hódolatát ajánlja kṛṣṇāya munayénak, azaz Kṛṣṇa Dvaipāyana Vyāsának. Az embernek mindenekelőtt fel kell ajánlania tiszteletteljes hódolatát a lelki tanítómesterének. Śukadeva Gosvāmī lelki tanítómestere nem más, mint apja, Vyāsadeva, Kṛṣṇa Dvaipāyana Vyāsa, ezért először tiszteletteljes hódolatát ajánlja neki, és csak azután kezd bele az Úr Hariról szóló történetek elbeszélésébe.

Bármikor adódjon alkalmunk arra, hogy az Úr transzcendentális cselekedeteiről halljunk, mindig használjuk ki a lehetőséget. Kīrtanīyaḥ sadā hariḥ, tanácsolja Śrī Caitanya Mahāprabhu: mindig merüljünk el a kṛṣṇa-kathāban azzal, hogy Kṛṣṇáról énekelünk, Róla beszélünk, és Róla hallunk. Ez a Kṛṣṇa-tudatú ember egyetlen elfoglaltsága.