HU/SB 7.1.3


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


3. VERS

iti naḥ sumahā-bhāga
nārāyaṇa-guṇān prati
saṁśayaḥ sumahāñ jātas
tad bhavāṁś chettum arhati


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

iti—így; naḥ—miénk; su-mahā-bhāga—ó, dicsőséges; nārāyaṇa-guṇān—Nārāyaṇa tulajdonságai; prati—felé; saṁśayaḥ—kétség; su-mahān—nagyon nagy; jātaḥ—született; tat—azt; bhavān—uraságod; chettum arhati—kérlek, oszlasd el.


FORDÍTÁS

Ó, végtelenül szerencsés és bölcs brāhmaṇa! Súlyos kétség támadt bennem azzal kapcsolatban, vajon Nārāyaṇa részrehajló-e vagy semleges. Kegyesen oszlasd el aggályaimat, s bizonyítsd be nekem, hogy Nārāyaṇa mindig semleges, és mindenkivel egyenlően bánik!


MAGYARÁZAT

Az Úr Nārāyaṇa abszolút, ezért transzcendentális tulajdonságairól azt mondják, azonosak egymással. Így aztán akár büntet, akár a kegyét adja, mindkettő ugyanolyan értékű. Amikor ellenségesen viselkedik, az valójában nem úgynevezett ellenségei iránti rosszakaratának megnyilvánulása, ám az anyagi tudatú ember azt hiheti, hogy Kṛṣṇa kegyes a bhaktákhoz, és nem kedveli az abhaktákat. Amikor Kṛṣṇa a Bhagavad-gītā végén (BG 18.66) azt tanítja, hogy sarva-dharmān parityajya mām ekaṁ śaraṇaṁ vraja, ez nemcsak Arjunának szól, hanem valamennyi élőlénynek ebben az univerzumban.