HU/SB 7.10.10
10. VERS
- oṁ namo bhagavate tubhyaṁ
- puruṣāya mahātmane
- haraye ’dbhuta-siṁhāya
- brahmaṇe paramātmane
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
oṁ—ó, Uram, ó, Istenség Legfelsőbb Személyisége; namaḥ—tiszteletteljes hódolatomat ajánlom; bhagavate—a Legfelsőbb Személynek; tubhyam—Neked; puruṣāya—a Legfelsőbb Személynek; mahā-ātmane—a Legfelsőbb Léleknek, a Felsőléleknek; haraye—az Úrnak, aki megszünteti a bhakták minden szenvedését; adbhuta-siṁhāya—csodálatos, oroszlánhoz hasonlatos Nṛsiṁhadeva formádnak; brahmaṇe—a Legfelsőbb Brahmannak; parama-ātmane—a Legfelsőbb Léleknek.
FORDÍTÁS
Ó, Uram, hat fenséggel teljes, ó, Legfelsőbb Személy! Ó, Legfelsőbb Lélek, minden gyötrelem elpusztítója! Ó, Legfelsőbb Személy egy csodálatos oroszlán és ember formájában, hadd ajánljam tiszteletteljes hódolatomat Neked!
MAGYARÁZAT
Az előző versben Prahlāda Mahārāja elmagyarázta, hogy a bhakta elérheti a bhagavattva szintet, ahol olyanná válik, mint a Legfelsőbb Személy, ám ez nem azt jelenti, hogy elveszti helyzetét mint szolga. Annak ellenére, hogy az Úr tiszta szolgája ugyanolyan kincsekkel rendelkezik, mint az Úr, szolgálata során mindig tiszteletteljes hódolatát kell ajánlania az Úrnak. Prahlāda Mahārāja azon igyekezett, hogy megnyugtassa az Urat, ezért aztán nem tekintette magát egyenlőnek Vele. Szolgaként látta magát, és tiszteletteljes hódolatát ajánlotta az Úrnak.