HU/SB 7.11.33-34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


33-34. VERSEK

upyamānaṁ muhuḥ kṣetraṁ
svayaṁ nirvīryatām iyāt
na kalpate punaḥ sūtyai
uptaṁ bījaṁ ca naśyati
evaṁ kāmāśayaṁ cittaṁ
kāmānām atisevayā
virajyeta yathā rājann
agnivat kāma-bindubhiḥ


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

upyamānam—művelve; muhuḥ—újra és újra; kṣetram—egy szántóföld; svayam—maga; nirvīryatām—terméketlenség; iyāt—elérheti; na kalpate—nem megfelelő; punaḥ—újra; sūtyai—hogy újra termesszenek rajta; uptam—elvetett; bījam—a mag; ca—és; naśyati—elvész; evam—ily módon; kāma-āśayam—teli kéjes vágyakkal; cittam—a szív mélyén; kāmānām—a kívánt dolgoknak; ati-sevayā—az ismételt élvezete által; virajyeta—eltávolodhat; yathā—mint; rājan—ó, király; agni-vat—a tűz; kāma-bindubhiḥ—a tisztított vaj apró csöppjeivel.


FORDÍTÁS

Kedves királyom! Ha egy szántóföldet újra meg újra megművelünk, termékenysége egyre csökken, s a magok, melyeket elvetettünk, mind kárba vesznek. Ahogyan a tisztított vaj egy-egy csöppjével sohasem oltjuk ki a tüzet, de ha bőségesen meglocsoljuk vele, kiolthatjuk, úgy ha a valaki túlságosan elmerül a kéjes vágyak kielégítésében, e vágyak végül teljesen megsemmisülnek.


MAGYARÁZAT

Ha valaki folyamatosan tisztított vajat csöpögtet a tűzre, a tűz nem alszik ki, ha azonban hirtelen nagy adagban önti rá, lehet, hogy teljesen kialszik. Éppen így azok számára, akik túlságosan bűnösek, s ezért alacsonyabb rendű osztályokban születtek meg, teljes mértékben megengedett a bűnös cselekedetek élvezete, mert így megvan a lehetőség arra, hogy megundorodjanak e tettektől, s megtisztuljanak.