HU/SB 7.11.35
35. VERS
- yasya yal lakṣaṇaṁ proktaṁ
- puṁso varṇābhivyañjakam
- yad anyatrāpi dṛśyeta
- tat tenaiva vinirdiśet
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
yasya—akinek; yat—ami; lakṣaṇam—jellemző; proktam—(fentebb) leírt; puṁsaḥ—egy személynek; varṇa-abhivyañjakam—utal az osztályra (brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya, śūdra stb.); yat—ha; anyatra—máshol; api—szintén; dṛśyeta—látott; tat—az; tena—e jellemző által; eva—bizonyára; vinirdiśet—minősítenünk kell.
FORDÍTÁS
Ha valakin egy brāhmaṇa, kṣatriya, vaiśya vagy śūdra jellemvonásai mutatkoznak meg a korábbi leírásoknak megfelelően, akkor az osztályozásnak e jellemzői szerint kell besorolnunk őt, még akkor is, ha egy másik kasztban született.
MAGYARÁZAT
Nārada Muni itt egyértelműen kijelenti, hogy nem a származás alapján kell valakit brāhmaṇának, kṣatriyának, vaiśyának vagy śūdrának tekintenünk, mert bár napjainkban ez történik, a śāstrák ezt nem hagyják jóvá. A Bhagavad-gītā (BG 4.13) elmondja: cātur-varṇyaṁ mayā sṛṣṭaṁ guṇa-karma-vibhāgaśaḥ. A társadalom négy csoportját — a brāhmaṇák, kṣatriyák, vaiśyák és śūdrák csoportjait — a tulajdonságok és a tettek alapján kell meghatározni. Ha valaki brāhmaṇa családban született, és elsajátította a brahminikus tulajdonságokat, akkor brāhmaṇának kell tekintenünk, másképp azonban brahma-bandhunak számít. Ehhez hasonlóan ha egy śūdra szert tesz a brāhmaṇák tulajdonságaira, akkor nem śūdra, annak ellenére, hogy śūdra családban született. Amiatt, hogy kialakultak benne a brāhmaṇák tulajdonságai, brāhmaṇának kell tekintenünk. A Kṛṣṇa-tudatú mozgalom célja az, hogy kifejlessze az emberekben ezeket a brahminikus tulajdonságokat. Ha valaki szert tesz ezekre a jellemzőkre, akkor függetlenül attól, hogy milyen közösségben született, brāhmaṇának kell tekintenünk, s így felajánlhatjuk neki, hogy a sannyāsa rendbe lépjen. Ha valaki nem rendelkezik a brahminikus jellemvonásokkal, nem léphet a sannyāsa rendbe. Amikor valakit brāhmaṇának, kṣatriyának, vaiśyának vagy śūdrának nevezünk, nem a származás a lényeges jellemző. Ezt nagyon fontos megértenünk. Nārada Muni ebben a versben egyértelműen kijelenti, hogy csak akkor szabad valakit annak a kasztnak megfelelően elfogadni, amelyben született, ha rendelkezik a szükséges tulajdonságokkal. Ha valaki rendelkezik a brāhmaṇák tulajdonságaival, akkor brāhmaṇának kell tekintenünk, függetlenül attól, hogy hol született. Éppen így ha valaki a śūdrák vagy a caṇḍālák tulajdonságait fejlesztette ki magában, akkor jellemvonásai szerint kell elfogadnunk őt, tekintet nélkül arra, hogy melyik kasztban született.
Így végződnek a Bhaktivedanta-magyarázatok a Śrīmad-Bhāgavatam Hetedik Énekének tizenegyedik fejezetéhez, melynek címe: „A tökéletes társadalom: négy társadalmi rend”