HU/SB 7.13.5
5. VERS
- supti-prabodhayoḥ sandhāv
- ātmano gatim ātma-dṛk
- paśyan bandhaṁ ca mokṣaṁ ca
- māyā-mātraṁ na vastutaḥ
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
supti—öntudatlan állapotban; prabodhayoḥ—és tudatos állapotban; sandhau—a kettő közötti létezés állapotában; ātmanaḥ—az önvalónak; gatim—a mozgása; ātma-dṛk—az, aki valóban látja az önvalót; paśyan—mindig arra törekedve, hogy lássa vagy megértse; bandham—az élet feltételekhez kötött állapota; ca—és; mokṣam—az élet felszabadult állapota; ca—és; māyā-mātram—csupán illúzió; na—nem; vastutaḥ—a valóságban.
FORDÍTÁS
Öntudatlan, tudatos és a kettő közötti állapotában mindig igyekezzen megérteni az önvalót, s törekedjen arra, hogy teljesen az önvalóban létezzen. Ily módon meg kell valósítania, hogy az élet feltételekhez kötött és felszabadult szintjei puszta illúziók, s a valóságban nem léteznek. E magas szintű megértés segítségével csupán az Abszolút Igazságot kell látnia, amely mindent áthat.
MAGYARÁZAT
Az öntudatlan állapot nem más, mint tudatlanság, sötétség vagy anyagi létezés, míg tudatos állapotban az ember ébren van. A tudatosság és az öntudatlanság közötti állapotnak nincs tartós léte. Ezért aztán annak, aki fejlett szinten áll az önvaló megértésében, meg kell értenie, hogy az öntudatlanság és a tudatosság nem több illúziónál, mert alapjában véve egyik sem létezik. Egyedül a Legfelsőbb Abszolút Igazság létezik. Az Úr a Bhagavad-gītāban (BG 9.4) kijelenti:
- mayā tatam idaṁ sarvaṁ
- jagad avyakta-mūrtinā
- mat-sthāni sarva-bhūtāni
- na cāhaṁ teṣv avasthitaḥ
„Megnyilvánulatlan formámban ezt az egész univerzumot áthatom. Minden lény Bennem van, de Én nem vagyok bennük.” Minden dolog létezésének az alapját Kṛṣṇa személytelen aspektusa alkotja; semmi sem létezik Kṛṣṇa nélkül. Kṛṣṇa fejlett bhaktája ezért mindenhol az Urat látja, s nincs illúzióban.