HU/SB 7.2.34


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


34. VERS

tvayā kṛtajñena vayaṁ mahī-pate
kathaṁ vinā syāma suhṛttamena te
tatrānuyānaṁ tava vīra pādayoḥ
śuśrūṣatīnāṁ diśa yatra yāsyasi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

tvayā—te; kṛtajñena—a leghálásabb ember; vayam—mi; mahī-pate—ó, király; katham—hogyan; vinā—nélkül; syāma—létezni fogunk; suhṛt-tamena—a legjobb barátunk; te—tiéd; tatra—ott; anuyānam—a következő; tava—a tiéd; vīra—ó, hős; pādayoḥ—a lótuszlábnak; śuśrūṣatīnām—azoknak, akik szolgálják; diśa—kérünk, rendelj oda; yatra—ahová; yāsyasi—menni fogsz.


FORDÍTÁS

Ó, király, ó, hős! Hálás férje és legőszintébb barátja voltál mindannyiunknak. Hogyan létezhetünk nélküled? Ó, hős, bárhová is mész, vezess minket is oda, hogy követhessük nyomdokaidat, és ismét szolgálhassunk! Hadd tartsunk veled!


MAGYARÁZAT

Hajdanán a kṣatriya királyoknak általában sok feleségük volt, s haláluk után, főképp ha a csatatéren estek el, minden királynő elfogadta a saha-māraṇát, azaz hogy férjükkel együtt    —    aki az életüket jelentette    —    ők is meghaljanak. Amikor Pāṇḍu Mahārāja, a Pāṇḍavák apja meghalt, két felesége    —    Yudhiṣṭhira, Bhīma és Arjuna anyja, valamint Nakula és Sahadeva anyja    —    egyaránt kész volt férjével együtt elégni a tűzben. Később azonban megegyeztek, hogy Kuntī maradjon életben, s nevelje fel a gyerekeket, míg a másik feleség, Mādrī, követhette férjét a halálba. A saha-māraṇa rendszere egészen az angol uralom időszakáig létezett Indiában, később azonban egyre ritkább lett, mert a Kali-yuga előrehaladtával a feleségek gondolkodásmódja lassan megváltozott. A saha-māraṇa rendszerének gyakorlatilag tehát vége szakadt. Az elmúlt ötven év során azonban egyszer találkoztam egy orvos feleségével, aki azonnal önként vállalta a halált, amikor férje meghalt. A férjet és a feleséget együtt helyezték a halottas kocsira a gyászmenetben. Nagyon különleges eset, amikor egy erkölcsös feleség ilyen rendkívüli szeretetet érez a férje iránt.