HU/SB 7.5.7


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


7. VERS

samyag vidhāryatāṁ bālo
guru-gehe dvi-jātibhiḥ
viṣṇu-pakṣaiḥ praticchannair
na bhidyetāsya dhīr yathā


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

samyak—teljesen; vidhāryatām—legyen megvédve; bālaḥ—ez a kisgyerek; guru-gehe—a guru-kulában, ahová a gyerekeket küldik, hogy a guru tanítsa őket; dvi-jātibhiḥ—brāhmaṇák által; viṣṇu-pakṣaiḥ—akik Viṣṇu oldalán állnak; praticchannaiḥ—különféle álruhákba bújt; na bhidyeta—ne kerüljön a hatása alá; asya—az övé; dhīḥ—az értelem; yathā—úgy.


FORDÍTÁS

Hiraṇyakaśipu így szólt szolgáihoz: Kedves démonok! Biztosítsatok teljes védelmet a fiú számára a guru-kulában, ahol tanul, hogy értelmére ne legyenek még nagyobb hatással a vaiṣṇavák, akik álruhában odamehetnek!


MAGYARÁZAT

Kṛṣṇa-tudatú mozgalmunkban szükség van arra a cselre, hogy közönséges karmīknak öltözzünk, mert a démonok világában mindenki ellenzi a vaiṣṇava tanításokat. A jelen kor démonjai egyáltalán nem kedvelik a Kṛṣṇa-tudatot. Amint meglátnak egy vaiṣṇavát, aki sáfrányszínű ruhát, nyakán gyöngyöket, homlokán pedig tilakát visel, nyomban ingerültek lesznek. Becsmérelni kezdik, s gúnyosan mondják: „Hare Kṛṣṇa!” Vannak azonban olyanok is, akik őszintén éneklik a Hare Kṛṣṇát. Bárhogyan is legyen, a Hare Kṛṣṇa abszolút, ezért meglesz a hatása, akár tréfálva, akár őszintén énekli valaki. A vaiṣṇavák örülnek, amikor a démonok kimondják a Hare Kṛṣṇát, mert ez azt jelzi, hogy megvetették a Hare Kṛṣṇa-mozgalom alapjait. A nagy démonok    —    amilyen Hiraṇyakaśipu is volt    —    mindig készek bántani a vaiṣṇavákat, és igyekeznek megakadályozni, hogy a vaiṣṇavák árusíthassák a könyveiket és prédikálhassák a Kṛṣṇa-tudatot. Amit Hiraṇyakaśipu annak idején tett, az folyik ma is. Ilyen a materialista élet. A démonoknak vagy materialistáknak egyáltalán nem tetszik, hogy a Kṛṣṇa-tudat fejlődik, és számtalan módon próbálnak akadályt gördíteni az útjába. A Kṛṣṇa-tudat prédikátorainak azonban a prédikálás érdekében csak menniük kell előre    —    akár vaiṣṇava ruhában, akár más ruhában. Cāṇakya Paṇḍita azt mondja, hogy ha egy becsületes ember egy nagy csalóval áll szemben, neki is csalóvá kell válnia, nem azzal a szándékkal, hogy ő is csaljon, hanem hogy prédikálása sikerrel járjon.