HU/SB 7.7.23


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


23. VERS

dehas tu sarva-saṅghāto
jagat tasthur iti dvidhā
atraiva mṛgyaḥ puruṣo
neti netīty atat tyajan


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

dehaḥ—a test; tu—de; sarva-saṅghātaḥ—mind a huszonnégy elem kombinációja; jagat—mozdulni látszik; tasthuḥ—és egy helyben áll; iti—így; dvidhā—kétféle; atra eva—ezzel kapcsolatban; mṛgyaḥ—keresni; puruṣaḥ—az élőlény, a lélek; na—nem; iti—így; na—nem; iti—így; iti—ily módon; atat—ami nem lélek; tyajan—feladván.


FORDÍTÁS

Minden egyéni léleknek két teste van: egy durva test, amely öt durva anyagi elemből áll, valamint egy finom test, amelyet három finom elem alkot. Ezekben a testekben azonban ott a szellemi lélek. Az embernek az elemzés segítségével meg kell találnia a lelket, így szólván: „Ez nem az. Ez sem az.” Ily módon el kell különítenie a szellemet az anyagtól.


MAGYARÁZAT

Svarṇaṁ yathā grāvasu hema-kāraḥ kṣetreṣu yogais tad-abhijña āpnuyāt, olvashattuk korábban. Aki ért a talaj tanulmányozásához, az tudja, hogy hol van az arany, és ott fog ásni, aztán pedig analizálni tudja a követ, s megvizsgálhatja az aranyat salétromsavval. Az embernek hasonló módon kell analizálnia az egész testét, hogy megtalálja benne a szellemi lelket. Saját testünk tanulmányozása során fel kell tennünk a kérdést magunknak, hogy vajon a fejünk, az ujjunk, a kezünk vagy valamelyik más testrészünk-e a lelkünk. Ily módon fokozatosan el kell vetnünk az összes anyagi elemet és az anyagi elemek kombinációit ebben a testben. Ekkor ha valaki nagyon hozzáértő, és követi az ācāryát, megértheti, hogy ő a szellemi lélek, aki a testben lakozik. A legkiválóbb ācārya, Kṛṣṇa a következőképpen kezdi el tanításait a Bhagavad-gītāban:

dehino ’smin yathā dehe
kaumāraṁ yauvanaṁ jarā
tathā dehāntara-prāptir
dhīras tatra na muhyati

„Amint a megtestesült lélek állandóan vándorol ebben a testben a gyermekkortól a serdülőkoron át az öregkorig, a halál pillanatában is egy másik testbe költözik. A józan embert azonban nem téveszti meg az efféle változás.” (BG 2.13) A szellemi lélek a test birtokosa és lakója. Ez a valódi analízis. A lélek sohasem vegyül a testi elemekkel. Noha a testben van, független és mindig tiszta. Az embernek analizálnia kell és meg kell értenie önmagát. Ez az önmegvalósítás. A neti neti az anyag elvetésének analitikus módszere. Ha okosan végezzük az analízist, megérthetjük, hogy hol a lélek. Ha azonban valaki nem ért hozzá, nem tud különbséget tenni sem az arany és a föld, sem a lélek és a test között.