HU/SB 7.8.33
33. VERS
- dyaus tat-saṭotkṣipta-vimāna-saṅkulā
- protsarpata kṣmā ca padābhipīḍitā
- śailāḥ samutpetur amuṣya raṁhasā
- tat-tejasā khaṁ kakubho na rejire
SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS
dyauḥ—a világűr; tat-saṭā—szőrével; utkṣipta—feldobta; vimāna-saṅkulā—repülőkkel teli; protsarpata—kicsúszott a helyéről; kṣmā—a Föld bolygó; ca—szintén; pada-abhipīḍitā—az Úr lótuszlábának nehéz súlyától szenvedő; śailāḥ—a hegyek és dombok; samutpetuḥ—kiemelkedtek; amuṣya—annak az egynek (az Úrnak); raṁhasā—az elviselhetetlen erőtől; tat-tejasā—ragyogása által; kham—az eget; kakubhaḥ—a tíz irány; na rejire—nem ragyogott.
FORDÍTÁS
Nṛsiṁhadeva sörénye a repülőgépeket a világűrbe és a felső bolygórendszerekbe taszította. Úgy tűnt, hogy lótuszlábának erejétől a Föld kibillen helyzetéből, s elviselhetetlen ereje miatt dombok és hegyek emelkedtek a magasba. Testének ragyogása az ég és valamennyi égtáj természetes ragyogását elhomályosította.
MAGYARÁZAT
Ebből a versből megtudhatjuk, hogy repülők már időtlen idők óta szállnak az égen. A Śrīmad-Bhāgavatamot ötezer évvel ezelőtt beszélték el, s e vers állításai egy nagyon fejlett civilizációról árulkodnak a felsőbb és az alsóbb bolygórendszerekben egyaránt. A modern tudósok és filozófusok ostobán azt állítják, hogy civilizáció csupán háromezer éve létezik, ám ez a vers megdönti ezeket a valószínűtlen nézeteket. A védikus civilizáció már sok-sok millió évvel ezelőtt is létezett, s az univerzum teremtése óta fennáll. Az egész univerzumra kiterjedve modern korunk valamennyi kényelmi eszköze megtalálható volt benne — sőt, annál sokkal több is.