HU/SB 7.9.29


Õ Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivedanta Swami Prabhupada


29. VERS

mat-prāṇa-rakṣaṇam ananta pitur vadhaś ca
manye sva-bhṛtya-ṛṣi-vākyam ṛtaṁ vidhātum
khaḍgaṁ pragṛhya yad avocad asad-vidhitsus
tvām īśvaro mad-aparo ’vatu kaṁ harāmi


SZAVANKÉNTI FORDÍTÁS

mat-prāṇa-rakṣaṇam—megmentve az életemet; ananta—ó, határtalan, aki transzcendentális tulajdonságok határtalan tárháza vagy; pituḥ—apámnak; vadhaḥ ca—és megölni; manye—tekintem; sva-bhṛtya—tiszta szolgáidnak; ṛṣi-vākyam—és a nagy szent, Nārada szavai; ṛtam—igaz; vidhātum—bizonyítani; khaḍgam—kardot; pragṛhya—kézbe véve; yat—mivel; avocat—az apám mondta; asat-vidhitsuḥ—istentelenül akart cselekedni; tvām—Te; īśvaraḥ—bármilyen legfelsőbb irányító; mat-aparaḥ—rajtam kívül; avatu—mentsen meg; kam—fejedet; harāmi—most elválasztom.


FORDÍTÁS

Uram, ó transzcendentális tulajdonságok határtalan tárháza, megölted apámat, Hiraṇyakaśiput, s megmentettél kardjától! Ádáz haragjában Hiraṇyakaśipu azt mondta: „Ha létezik rajtam kívül egy legfelsőbb irányító, akkor mentsen meg téged! Most a fejedet veszem!” Úgy hiszem hát, hogy amikor megmentettél engem és megölted őt, azért cselekedtél így, hogy bhaktád szavait igazold. Tettednek semmi más oka nincs.


MAGYARÁZAT

A Bhagavad-gītāban (BG 9.29) az Úr így szól:

samo ’haṁ sarva-bhūteṣu
na me dveṣyo ’sti na priyaḥ'
ye bhajanti tu māṁ bhaktyā
mayi te teṣu cāpy aham

Az Istenség Legfelsőbb Személyisége kétségtelenül mindenkivel egyformán bánik. Nincsen barátja és ellensége, amikor azonban áldásokat kívánunk az Úrtól, örömmel megadja azokat. A különböző élőlények alacsonyabb vagy magasabb rendű helyzete saját vágyaik következménye, mert az Úr    —    amiatt, hogy mindenkivel szemben egyenlő    —    mindenkinek a vágyát teljesíti. Hiraṇyakaśipu elpusztítása és Prahlāda Mahārāja megvédelmezése szintén szigorúan a legfelsőbb irányító cselekedeteinek e törvénye alapján történt. Amikor Prahlāda anyját, Hiraṇyakaśipu feleségét, Kayādhut Nārada védelmezte, Kayādhu azért imádkozott, hogy fia megmenekülhessen az ellenség kezétől, s Nārada Muni biztosította őt, hogy Prahlāda Mahārājának sohasem eshet bántódása. Amikor aztán Hiraṇyakaśipu meg akarta ölni Prahlāda Mahārāját, az Úr megmentette őt, hogy teljesítse a Bhagavad-gītāban tett ígéretét (kaunteya pratijānīhi na me bhaktaḥ praṇaśyati (BG 9.31)), s hogy igazolja Nārada szavait. Az Úr egyetlen tettén keresztül sok célt képes elérni. Hiraṇyakaśipu elpusztítása és Prahlāda Mahārāja megmentése egyidejűleg történt annak bizonyítására, hogy az Úr bhaktájának szavai mindig igazak, valamint hogy Maga az Úr hűségesen kitart saját elhatározása mellett. Az Úr egyedül azért tesz mindent, hogy teljesítse bhaktái vágyait; másként semmit sem kell tennie. A Védák megerősítik: na tasya kāryaṁ karaṇaṁ ca vidyate, az Úrnak személy szerint semmi dolga, mert minden különféle energiáin keresztül történik (parāsya śaktir vividhaiva śrūyate). Számtalan energiája van, s ezeken keresztül hajt végre mindent. Amikor személyesen tesz valamit, azt csak azért teszi, hogy elégedetté tegye bhaktáját. Az Urat azért nevezik bhakta-vatsalának, mert nagyon kegyes odaadó szolgájához.